2025. április 9., szerda

DÉLELŐTT | 
Vezess el engem a kősziklára!

Igehely: Zsolt 61:1–9 Kulcsige: Zsolt 61:3 „A föld széléről kiáltok hozzád, mert elepedt a szívem. Vezess el engem a kősziklára, mert az igen magas nekem!”

Dávid ezt a zsoltárt akkor írhatta, amikor menekülnie kellett üldözői elől. Látja saját helyzetét: „A föld végéről kiáltok hozzád.” Amikor látja a távolságot, azt kéri: „Vezess el engem a kősziklára!” Látja az állapotát, Isten hatalmát, és azt is, hogy a szabadulás csak Istentől jöhet. Nem sorolja jó tetteit, hanem magát megüresítve jön az Úr elé. A kősziklán szárnyai betakarják, szeretete, hűsége oltalmazza. Ott valóra válnak az Úr ígéretei.

A hívő ember megpróbáltatásai, nehézségei között van egy menedék, akihez folyamodhat: „Az a kőszikla pedig a Krisztus volt” (1Kor 10:4). Isten kőszikla marad minden élethelyzetben, nem változik, nem inog meg. Önerőből elérhetetlen számunkra: „az igen magas nekem.”

Szükséges, hogy elismerjük tehetetlenségünket, hittel megragadjuk Isten hatalmát, aki fel tud minket emelni. Jöjjünk hozzá hittel, engedelmes szívvel, bizalommal, minden körülmények között.

Milyennek látod Istent, és milyen a vele való kapcsolatod?

Ilyés Lajos

DÉLUTÁN | 

Szabályszerű küzdelem

Igehely: 2Tim 2:1–7 Kulcsige: 2Tim 2:5 „Ha pedig versenyez is valaki, nem nyer koszorút, ha nem szabályszerűen versenyez.”

Ez Pál utolsó levele, amit nem sokkal a kivégzése előtt írt Timóteusnak. Tele van szeretettel: „Te azért, fiam, erősödjél meg a kegyelemben!” – bátorítja. Amikor elfogy az erőd, menj Jézus kegyelmének forrásához! Ott kaptál bűnbocsánatot, kegyelmi ajándékot, az Ő Szentlelkét, és isteni bölcsességet.

Jézus katonájának vannak harcai a világgal, önmagával, a Sátánnal. Krisztus munkáját végzi, ha érti, ha nem, ha lát összefüggést, ha nem, „hogy megnyerje annak a tetszését, aki harcosává fogadta.” Szabályszerűen végzi a szolgálatot. A hívő ember számára a szabály a Szentírás. Lényeges, hogy Jézus legyen az abszolút tekintély minden tanítvány számára. Viselkedése, beszéde, öltözete legyen méltó a Mesteréhez.

A szabályszerű küzdelemben fontos a lelkület, a szeretet, az ima. Olyan is van, amikor az Úr harcol az övéiért. Jézus Krisztus az életét adta a kereszten, hogy vele együtt harcolhassunk. Mi nem a győzelemért harcolunk, azt Jézus megnyerte a Golgotán, hanem az elveszett lelkekért.

Ilyés Lajos

 Napi áhítat

Igehely: Hab 2:1–4 Kulcsige: Hab 2:3 „Eldöntött dolog már, amiről kijelentést kaptál, hamarosan célhoz ér, és nem okoz csalódást. Ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el.”

Habakuk próféta csalódott és türelmetlen, mert úgy tűnik neki, hogy Isten nem hallgatta meg a kérését (Hab 1:2). Az Úr válasza viszont jelzi, hogy az ő tudtán kívül már az Úr elkezdett válaszolni (Hab 1:5–11). A káldeusok (babilóniaiak) jönnek megbüntetni Izráelt. Isten válaszára Habakuk megint panasszal felel: „Bűnösebb néppel bünteted népedet? Miért tűnik úgy, hogy a gonosz megússza büntetés nélkül?” De most a próféta lelki őrhelyére, az ima bástyájára áll, és várja Isten kijelentését panasza dolgában.