Igehely: 2Kir 18:19–25; 19:32–34 Kulcsige: 2Kir 19:34 „Pajzsa leszek ennek a városnak, és megszabadítom önmagamért meg az én szolgámért, Dávidért.”
Az ördög, lelkünk ellensége folyamatosan arra törekszik, hogy félelemben és rettegésben tartsa Isten népét. Tudva, hogy a háborút már elveszítette, mert „győzött az oroszlán Júda törzséből” (Jel 5:5b), a csatákat még meg akarja nyerni. Arra törekszik, hogy minél jobban megnyomorítsa a Krisztusban hívők életét. Nehogy jó bizonyságok legyünk a környezetünkben, nehogy a krisztusi jó illat terjedjen tovább, ami arra ösztönözné az embereket, hogy megtérjenek. Ahogy Ezékiás idejében, ma is megy ez a félelemkeltés. Hallunk közeli és távoli híreket, amik félelemre adhatnak okot. Jézus Krisztus figyelmeztette a tanítványait: „Fogtok hallani háborúkról, és hallotok háborús híreket” (Mt 24:6a). De nem áll meg itt a Mester, hanem folytatja: „Vigyázzatok, ne rémüljetek meg, mert ennek meg kell lennie, de ez még nem a vég.” Ha azt tesszük, amit Ezékiás tett, és kiöntjük szívünket az Úrnak, akkor fog jönni a szabadulás, úgy ahogyan el sem tudjuk képzelni.
Bízzunk a mi Urunkban, testvéreim! Ezt mondja az Úr: „Én, aki igazat beszélek, és van erőm a szabadításhoz!” (Ézs 63:1b).
Máté András
A házasság öröme
Igehely: Péld 5:15–18 Kulcsige: Péld 5:18 „Legyen forrásod áldott, és örülj ifjúkorodban elvett feleségednek.”
„Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel” (1Tim 6:6). A bölcs király oktatja fiát, és figyelmezteti az idegen asszony veszélyére. Édesnek tűnik, de keserű lesz.
A házastársi hűségre hívja fel a figyelmünket ma az ige. Arra int, hogy ne nézzünk másra, ne kívánjuk azt, aki a másé! Legyünk hálásak Istentől ajándékba kapott segítőtársunkért, és elégedjünk meg vele. Ezt a „forrást” mi kaptunk, legyen csak a miénk.
Megkérdeztem keresztyén nőket, hogy miért öltözködnek kihívóan, és miért sminkelik magukat. Megdöbbentő választ kaptam: „A férjem elvárja, hogy így nézzek ki.” Olykor előfordul, hogy a feleségem felvesz egy ruhát, és azt mondom neki, hogy nagyon csinos abban a ruhában, de nem szeretném, ha úgy menne ki az utcára. Ez a forrás az enyém, és nem akarom mutogatni és megosztani másokkal, mint egy vadásztrófeát.
A feleségemet ajándékba kaptam az Úrtól, és amit kaptam, arra vigyáznom kell. Így lehet Isten kegyelméből már 18 éve örömökkel teli a házasságunk, mert vigyázunk egymásra.
Máté András