2025. február 9., vasárnap

DÉLELŐTT | 
Bízzatok, ne féljetek!

Igehely: Mk 6:42–52 Kulcsige: Mk 6:50 „Mert mindnyájan látták őt, és megrettentek. De ő azonnal megszólította őket, és ezt mondta nekik: Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!”

Szokássá vált most már keresztyén körökben is, hogy minden évben megemlékezzünk a házasság intézményéről. Ez Istentől rendelt szent szövetség, amely két ember, egy férfi és egy nő között köttetik, mert „Nem jó az embernek egyedül lenni” (1Móz 2:18b). Istennek tetszik, ha két ember úgy dönt, hogy szent szövetséget köt, és egy életen át jóban, rosszban, egészségben, betegségben – egymást támogatva és segítve, az Úr félelmében, az Ő dicsőségére élnek –, míg a halál el nem választ.

Szemlélve a mai házasságokat, úgy lehet látni, hogy nagyon sokban óriási viharok dúlnak. Válságban van manapság sok házasság, és ez nemcsak a világi, Istent nélkülöző kapcsolatokról mondható el, hanem a hívő házasságokról is. Kedves testvérem, ebben a csónakban nem 12 tanítvány ül, hanem kettő, és egy dolog biztos: viharok lesznek, vannak és már voltak életünk során. A tanítványok úgy kerültek viharba, hogy engedelmeskedtek Jézusnak, és beszálltak a hajóba.

Kedves fiatal testvérem, téged kérdezlek először, aki készülsz a házasságra. A saját vágyaid és elképzeléseid szerint keresed a társad? Inkább a külsőt és az anyagi jólétet helyezed előtérbe? Vagy inkább Krisztust keresed a másikban, és arra vágysz, hogy olyan társat kapj, akivel még jobban és hatékonyabban tudod építeni Isten országát? A már házasságban élő testvéreimtől azt szeretném kérdezni, hogy meg lett-e harcolva szabályszerűen a párválasztás? Szükséges az Úr Lelkének vezetése a párválasztás területén, mert amikor jönnek a viharok, akkor abban lehet békességem, hogy ez a házasság Isten akarata volt. Így tudunk erőt meríteni a megoldhatatlannak és legyőzhetetlennek látszó próbákban is. Megengedi ezeket a viharokat a Mester, hogy megpróbálja, mire építettük a házunkat, házasságunkat.

Megvizsgálva életünket az ige fényében, most is van helye a bűnbánatnak, a megbánásnak, a helyreállásnak és a megerősödésnek Krisztus Jézusban. Bármilyen helyzetben is vagyunk jelenleg, legyen bátorítás számunkra Jézus szava: „De ő azonnal megszólította őket, és ezt mondta nekik: Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!” Légy kész meghallani Jézus hangját!

Máté András

Imaáhítat: 

Kérjünk képmutatásmentes és megkülönböztető szeretetet Istentől! – Róm 12:9

Bibliaóra: 

Dávid: az óriásokat legyőző hit – 1Sám 17:20–50 (1Sám 17:47)

DÉLUTÁN | 

„Ahogy illik az Úrban”

Igehely: Kol 3:12–18 Kulcsige: Kol 3:18 „Ti, asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, ahogyan illik az Úrban.”

Az Úr kegyelméből megajándékozott minket gyermekekkel, és mostanában sokszor beszélünk nekik arról, hogy mit illik és mit nem illik tenni. Hálás vagyok az Úr Jézusnak, mert már a házasságkötésem is úgy történhetett meg, hogy Ő rendelt minket egymásnak, és a gyermekeinket is az Úr félelmében nevelhetjük. Törekszünk arra, hogy az isteni rend legyen a családunkban, hogy Jézus legyen a fő helyen.

A férjeket arra hívja az Úr, hogy szeressék feleségüket, az asszonyokat pedig arra, hogy engedelmeskedjenek a férjüknek. Pál apostol nem azért írja le ezeket, mert ezek olyan könnyen mennének a férfinak és a nőnek. Az Úr Jézus példát adott nekünk mind a szeretet, mind az engedelmesség területén. Önfeláldozó szeretettel szeretett minket, hisz önmagát adta értünk. Férjek! Tudjátok-e így szeretni feleségeteket? Az engedelmességben is példát adott az asszonyoknak, hiszen „megalázta magát, és engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig” (Fil 2:8). Feleségek! Tudtok-e engedelmeskedni férjeteknek az Úrban, minden zúgolódás, és panasz nélkül? Ahogyan megéljük a kapcsolatunkat a gyermekeink és az emberek előtt, arra tudják-e azt mondani, hogy ez így illik az Úrban?

Egyedül nem megy ez, szükségünk van a Szentlélek segítségére, aki betölti a szívünket, és erőt ad ahhoz, hogy az Úrhoz illően cselekedjünk és szóljunk. És ha van vita, egyet nem értés vagy veszekedés, akkor van lehetőség arra, hogy őszintén megbánva, bocsánatot kérve az Úrtól és a másiktól, újat kezdjünk. Lehet és kell úgy megbocsátani, ahogyan az Úr megbocsátott nekünk: elfeledni és bizalommal lenni legfőképpen Isten felé, de a segítőtársam felé is: „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól” (1Jn 1:9).

Egészséges családokból lesz egészséges gyülekezet, és abból lesz egészséges társadalom. Ezt írja Spurgeon az egészséges családról: „Mutassatok nekem szerető férjet, tiszteletre méltó feleséget, illedelmes gyermekeket, és én biztos vagyok abban, hogy egy év alatt sem tudnék szebb helyet felkutatni, ahol kellemesebb látványban lenne részem, mint abban a családban!”

Máté András

 Napi áhítat

Igehely: Jn 7:40–47 Kulcsige: Jn 7:46 „A szolgák így feleltek: Ember még így soha nem beszélt, ahogyan ő.”

Mi is megtapasztalhatjuk Jézus szavának erejét, ami az Írások által és a Szentlélek bizonyságtétele által érkezik hozzánk. Emberi szavakra is szükségünk van, mert ezek által közösségben lehetünk másokkal, kapcsolódhatunk ismeretükhöz, érzéseikhez és bölcsességükhöz. A beszéd csodálatos dolog. Isten szavára azonban még nagyobb szükségünk van, mint az emberekére, mert ez által Vele vagyunk közösségben.