2025. január 14., kedd

DÉLELŐTT | 
A leprás kérése

Igehely: Mk 1:40–45 Kulcsige: Mk 1:40 „Odament hozzá egy leprás, aki könyörögve és térdre borulva így szólt hozzá: Ha akarod, megtisztíthatsz.”

Abban a korban a lepra az egyik legelterjedtebb és legfélelmetesebb betegség volt. Az Ószövetségben ez nemcsak testi, fizikai betegség volt: a leprás ember rituálisan tisztátalanná vált, ami társadalmi következményekkel is járt. Családjától és lakhelyétől elválasztva tulajdonképpen egy élőhalott volt, és az élet áldásaitól távol esett. Ezért könyörgött Jézusnak, hogy tisztítsa meg: „Ha akarod, meg tudsz tisztítani.” Ez a kérés bizalma teljességéről, ugyanakkor alázatáról is szól: „Tudom, hogy van hatalmad megtisztítani, de nem követelőzöm. Ha akarod, megteheted.” Jézus megszánta, megérintette, meggyógyította. A megérintés együttérzésről szólt. Érintésével rámutat, hogy Őt nem kötik a szertartásos tisztátalanná válás szabályai. Ez a szimbolikus érintés és Jézus Krisztus hatalommal kimondott szava – „Akarom, tisztulj meg!” – tartalmazza a gyógyulást.

„Kezed, ha megérint, már elég.” Hiszed, hogy Jézus Krisztus vére meg tud tisztítani minden tisztátalanságból? Tudatában vagy annak a ténynek, hogy Ő nem köteles téged megtisztítani? Alázattal vagy gőgösen közeledsz hozzá?

Vajda Miklós

DÉLUTÁN | 

A tanítványok és a világ

Igehely: Jn 15:18–16:4a Kulcsige: Jn 15:18–19 „Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha a világból valók volnátok, a világ szeretné a magáét, de mivel nem a világból valók vagytok, hanem én választottalak ki titeket a világból, azért gyűlöl titeket a világ.”

A világ ebben a szövegkörnyezetben az Istennel ellenkező társadalom szervezett rendszere, amely a Sátán uralma alatt él. Ellenséges viszony van tehát a világ és a tanítványok között. A világ azért gyűlölte a tanítványokat, mert azonosultak Krisztussal. Mivel Jézust előbb gyűlölte – bár nem volt rá semmi oka –, ezért egyértelmű, hogy azokat is gyűlöli, akik eggyé lettek vele. A világ azért gyűlöli Jézus tanítványait, mert másképp élnek, mint a világ. Krisztus kiválasztotta őket a világból, és most már hozzá tartoznak. Ó, bárcsak igaz lenne a mi esetünkben is, hogy ok nélkül gyűlöl minket a világ! János apostol az első levelében arról ír, hogy ne szeressük a világot, mert aki a világ barátja akar lenni, Isten ellenségévé lesz.

Pál apostol nagyon világosan megfogalmazta a tanítványok és világ közti viszonyt, amikor azt mondja, ő halott a világ számára, de ugyanúgy a világ is halott az ő számára: „Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével, aki által keresztre feszíttetett számomra a világ, és én is a világ számára” (Gal 6:14).

Vajda Miklós

 Napi áhítat

Igehely: Gal 5:22–23; Ef 4:1–3 Kulcsige: Ef 4:2a „…teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel…”

A Szent­lé­lek által új­já­szült, Krisz­tus­ban hívő ember élete nem ér­tel­met­len és nem cél­ta­lan. Tud­juk, ki hí­vott el, és mire. Isten hí­vott ki min­ket a bűn­ből, a vi­lág­ból, hogy szent éle­tet él­jünk, amely Krisz­tus jel­le­mé­hez egyre ha­son­lóbb. Ezzel az élet­vál­to­zás­sal te­szünk jó bi­zony­sá­got Meg­vál­tó Is­te­nünk­ről. El­hí­vá­sunk túl­mu­tat e vi­lá­gon. E földi élet után örök­re Jé­zus­sal le­szünk a di­cső­ség­ben.