2025. január 16., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Bűnbocsánat és gyógyulás

Igehely: Mk 2:3–12 Kulcsige: Mk 2:5 „Jézus pedig látva a hitüket, így szólt a bénához: Fiam, megbocsáttattak a te bűneid.”

Az igazi istentisztelet leírását látjuk igénkben. Kapernaumban abban a kiváltságban részesültek, hogy Jézus volt a szószéken. Csodálatos istentisztelet volt, annyian voltak, hogy sem az ajtón, sem az ablakon nem lehetett bemenni. Miközben Jézus prédikált, négy férfi egy gutaütöttet hozott, és mivel a sokaság megakadályozta, hogy hozzá menjenek, megbontották a ház fedelét, leeresztették a nyoszolyát, amelyen a beteg feküdt, azzal a reménnyel, hogy Jézus meggyógyítja.

Jézus nagy megdöbbenésükre nem a gyógyítással kezdi, hanem látva a hitüket, azt mondta a bénának: „Fiam, megbocsáttattak a te bűneid” (Mk 2:5). Az írástudók Jézus szavait káromlásnak minősítették, mert úgy vélték, hogy csak Isten bocsáthatja meg a bűnöket. Jézus isteni hatalmát megmutatva azt mondta a bénának: „Kelj fel, fogd az ágyadat, és járj!” (9.v.). A bűnbocsánat célja, ami amúgy az ember legfőbb célja is, hogy gyönyörködjék Istenben és dicsőítse Őt.

Meg vannak bocsátva a bűneid? Hiszed, hogy Jézus Krisztusnak van hatalma megbocsátani a bűnöket itt a földön?

Vajda Miklós

DÉLUTÁN | 

Öltsétek fel az új embert!

Igehely: Ef 4:22–24 „vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott; újuljatok meg lelketekben és elmétekben, öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett.”

A felöltözést meg kell előzze a levetkőzés, mert a Sátán kivetkőztet az emberi mivoltunkból (lásd a gadarai ördöngös állapotát). Nem lehet a régi, rongyos kacatokra új ruhát venni, ha mégis valaki megpróbálja, meg fog látszani mezítelenségének rútsága. Az óember a gonoszság és a csalárdság miatt megromlott, ezért szükséges azt levetkőzni, azzal teljesen szakítani. Viszont ez önmagában nem elég: fel kell öltözni az új embert, „aki Isten szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett” (Ef 4:24b).

A heidelbergi káté tanítása szerint az ember megtérése két részből áll: az óember megöldöklése és az újember megelevenítése. Az óember megöldöklése szív szerinti bánkódás amiatt, hogy romlottságunk miatt Jézusnak meg kellett halnia. A bűnt, az óemberi természet megnyilvánulásait ezért egyre jobban gyűlöljük és kerüljük. Az új ember megelevenítése azonban Istenben való szív szerinti öröm Krisztus által. Vágyódunk az Isten akarata szerint való, jó cselekedetekkel teljes élet után, és azt szeretjük.

Vajda Miklós

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.