Igehely: Jak 2:1–10 Kulcsige: Jak 2:8 „Ha ellenben betöltitek a királyi törvényt az Írás szerint: «Szeresd felebarátodat, mint magadat!», helyesen cselekedtek.”
Jakab a felebarát szeretetének a törvényét királyi törvénynek nevezi. Ez a megnevezés a Szentírásban csak itt fordul elő, és talán arra utal, amikor egy írástudó megkérdezte Jézustól, akit Úrrá és Krisztussá tett Isten, hogy melyik a nagy parancsolat. Akkor mondja el Jézus, hogy egy nagy parancsolat van, éspedig: „Szeresd az Urat, a te Istenedet!” Ez azonban elválaszthatatlanul magával hoz egy másodikat: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!” Az első és nagy parancsolat ezzel a másodikkal kiegészülve foglalja össze azt, amit tartalmaz a törvény és a próféták.
Ezzel kapcsolatosan Jakab főleg azt emeli ki, hogy személyválogatással ezt nem lehet gyakorolni. Arról a személyválogatásról ír, amely a gazdag és a szegény megkülönböztetése esetében történik.
Két kérdés segít a gyülekezetben ezt a törvényt gyakorolni. Ha gazdag vagy, talán az egyik alapadakozó a gyülekezetben, igényled-e azt, hogy „valakinek” tartsanak? Ha vezetőségi tag vagy, aki a gyülekezet minden terhét a szíveden hordod, kire számíthatsz a gyülekezet anyagi támogatásában?
Ferenczi Lajos
A Lélek kiáradásának áldása
Igehely: Ézs 32:13–18 Kulcsige: Ézs 32:17 „Az igazság békét teremt, és az igazság a nyugalmat és a biztonságot szolgálja örökké.”
Isten Lelke nagyon fontos szerepet tölt be abban, hogy Isten akarata megvalósuljon a földön. Hiszen a Szentlélek, a Szentháromság harmadik személye, nem más, mint Isten, aki cselekszik.
Mai igeszakaszunk nagyszerű képpel indul: Isten népe életében a király és a vezérek által Isten igazsága és törvénye fog érvényesülni. Ennek eredménye békés és biztonságos élet. Aztán vált a próféta, és bemutat egy züllött társadalmat, amely a teljes pusztulásba fog sodródni: elhagyott kastély, elnémuló város, gazos szántóföldek – a kihalás és kipusztulás jelei.
Ebben az fog változást hozni, ha Isten kiárasztja Lelkét a magasból. Akkor élettel fog megtelni minden. Béke, biztonság és nyugalom fogja jellemezni az emberi létezést. Az új szövetség népe ilyen értelemben kiváltságos időket él, ugyanis annak a korszaknak a gyermeke, amikor Isten kitölti Lelkét népe között minden testre. A gyülekezetek mégis sokszor nem az élet jeleit mutatják, hanem inkább az elmúlás felé hajlanak.
Támaszkodjunk tudatosan Isten Szentlelkének a valóságára, aki ma is képes arra, hogy a hit által megragadott igét ne engedje vissza üresen, hanem megcselekedje annak tartalmát.
Ferenczi Lajos
