2025. május 22., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Saul és Jónátán – sas és oroszlán

Igehely: 2Sám 1:17–27 Kulcsige: 2Sám 1:23 „Saul és Jónátán, kik egymást szerették, éltükben kedvelték, a halálban sem váltak el. Gyorsabbak voltak a sasoknál, erősebbek az oroszlánoknál.”

Dávidot mélyen megrendítette Jónátán és Saul halála. Gyászéneket szerzett, és ezzel siratta őket. Dicséri hősiességüket: „Gyorsak, mint a sasok, és erősek, mint az oroszlánok.” A gyorsaság és az erő elengedhetetlen a harcban. Nekünk nem vér és test ellen van tusakodásunk (Ef 6:12), de van harcunk a szellemvilág fejedelemségei ellen.

Isten felhívja a figyelmünket, hogy legyünk gyorsak a hallásra (Jak 1:19). Máshol felszólít az igyekezetre: bemenni a szoros kapun, jócselekedetekben elöl járni, tisztának és feddhetetlennek lenni az Ő eljövetelére. A másik felszólítás 1Kor 16:13-ban: „legyetek férfiak, legyetek erősek!” Ézs 40:31: „akik az Úrban bíznak, erejük megújul.”

Saul és Jónátán elvesztek a harcban. Jézus a kereszten nem elvesztette, hanem megnyerte a harcot. Vele és a Szent Szellem által győzedelmeskedhetünk napi csatáinkban. Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erőnek Lelkét (2Tim 1:7).

Legyünk a mai napon is erősek Istennel, és legyünk gyorsak az Urunk iránti engedelmességben.

Dimény Miklós

DÉLUTÁN | 

Megtérés nélkül nincs megmaradás

Igehely: Ézs 30:8–18 Kulcsige: Ézs 30:15 „Mert így szól az én Uram, az Úr, Izráel Szentje: A megtérés és a higgadtság segítene rajtatok, a béke és a bizalom erőt adna nektek! De ti nem akarjátok.”

Mintha a mai nyugati civilizációban élő embert ismernénk fel ebben a néhány igeversben. Úgynevezett keresztény világunk engedetlenségben, hazugságban él, nem akar hallgatni Istenre. Eldönti, mi az, ami szalonképes, miről lehet prédikálni, és miről nem. Azokat a napokat éljük, amelyekről Pál írt Timóteusnak (2Tim 4:3–4). Amint akkor, ma sem akarnak hallani Izráel Szentjéről. Ne legyen szó bűnről, megtérésről, inkább legyen műsor, élmény, jókedv. Érezzük jól magunkat! Pedig megtérés nélkül akkor sem volt megmaradás, mint ahogyan ma sincs örök élet megtérés nélkül. A bűnös élet veszedelmet, kárhozatot hoz magával.

Lóháton vágtatunk, elmenekülünk! – mondták, de a veszedelem utoléri őket. Isten haragja elől nem lehet elmenekülni, csak hozzá lehet menekülni, aki Jézusban elkészítette a menekülés útját.

Ítélő Isten az Úr (18.v.), de még vár, hogy megkegyelmezhessen. Lehet épp terád vár, kedves testvérem! Elmenekülsz előle minél messzebb, minél gyorsabban, vagy szembenézel önmagaddal, bűneiddel, és hozzá jössz irgalomért, kegyelemért?

Dimény Miklós

 Napi áhítat

Igehely: Jer 2:1–13 Kulcsige: Jer 2:13 „Mert kétszeres rosszat cselekedett népem: engem, a friss víznek forrását elhagytak, és víztárolókat vájnak, repedt falú víztárolókat, amelyek nem tartják a vizet.”

Szomorú prófétai költeményből olvastunk egy részletet. Isten népe hűtlen lett Urához, kegyelme és jósága ellenére. Hitványságok után jártak és hitványokká váltak. Az ember életét meghatározza, hogy mit kíván, és mi felé törekszik. Valósággal érezzük Isten szomorúságát, amikor azt kérdezi: „Mi rosszat találtak bennem őseitek, hogy eltávolodtak tőlem?” Hát mit is? Nem Istenben van rossz, amikor az ember elfordul tőle. Az emberben van bűnös vágy, lázadó gondolat. Úgy gondolja, hogy saját vágyai jobban kielégítik, mint Isten jelenléte és áldásai.