Igehely: Mk 10:32–34 „Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfia átadatik a főpapoknak és az írástudóknak, halálra ítélik őt, és átadják a pogányoknak, kigúnyolják és leköpik, megkorbácsolják és megölik, de a harmadik napon feltámad.”
Jézust követni nagyszerű dolog. Olyan valakivel együtt mutatkozni, aki reggeltől estig betegeket gyógyít, megszállottakat szabadít, tömegeket etet meg. Milyen jó ilyennel együtt mutatkozni! Én is hozzá tartozom! Ő a Mesterünk! Mi egy csapatban játszunk!
De Jézus mond valami furcsát: Jeruzsálembe megyünk… Az Emberfiát halálra ítélik… leköpik… megostorozzák… megölik… feltámad… – Ezt nem értjük. Ez valami szójáték lehet. De mire utalhat? Na mindegy, majd megmagyarázza ezt is, mint a példázatait. Milyen szépek is azok, különösen, amik az új országról szólnak, aminek Ő a Királya lesz, mi meg a miniszterei… Ennyire félre lehet érteni Jézus szavait.
Legyen tanulság számunkra az, hogy ne csak kövessük, hallgassuk Jézust, hanem figyeljünk is rá. A figyelemhez idő kell. Ha figyelünk, megérthetjük, és nem csak felszínesen, a saját gondolataink mentén fogjuk Őt „követni”, hanem az Ő akarata szerint, beállva az általa mutatott irányba. Szánj ma időt a reá figyelésre!
Lisztes Tibor
Új törvény a szívbe
Igehely: Jer 31:31–33 „Eljön az az idő – így szól az Úr –, amikor új szövetséget kötök Izráel és Júda házával. Nem olyan szövetséget, amilyet őseikkel kötöttem, amikor kézen fogva vezettem ki őket Egyiptom földjéről; mert ezt a szövetséget megszegték, pedig én voltam az Uruk – így szól az Úr. Hanem ilyen lesz az a szövetség, amelyet Izráel házával fogok kötni, ha eljön az ideje – így szól az Úr –: Törvényemet beléjük helyezem, szívükbe írom be. Én Istenük leszek, ők pedig az én népem lesznek.”
Istennek rendelkezési joga van feletted, ha Ő a te Istened lett. A fazekasnak hatalma van az agyag felett. „Istenük leszek.” Ha valakierre azt kiáltja, hogy „én nem akarlak téged Istenemnek!”, akkor azt átadja a Mózes kezére. A régi szövetségkötésnél még Mózes is remegett, mert a törvény követelései rendkívüliek voltak, amelyeknek senki nem tudott megfelelni. Az új szövetség egyik rendkívüli áldása az, hogy Isten nem külső kényszert alkalmaz, mint a törvénytáblák esetében, hanem a szívünkbe írja az Ő törvényét a Szentlélek által. Újjá szül, hogy új emberként cselekedhessük az Ő akaratát.
Az új szövetség másik rendkívüli áldása a bűn eltörlése: „vétkeikről többé meg nem emlékezem”. Az Isten bocsánata teljes és tökéletes, mert Ő nemcsak megbocsát, hanem el is felejti a bűnt (Zsid 8:12). Letörli a táblát. Eltünteti a bizonyítékokat. Elégeti a filmet. Kitisztítja a merevlemezt. Ha megtérsz, Isten nem tartja számon többék a bűneidet. Amikor újra bocsánatot kérsz, már nem azzal áll elő, hogy „de hát én már megbocsátottam ötszáztizenhatszor”! Nem emlékszik rá. „Amilyen messze van napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket.” (Zsolt 103:12). Mikor Isten reád néz, már nem téged lát, hanem Krisztust, az újszövetség közbenjáróját látja. Benne vagy elrejtve.
Borzási István
