Igehely: Mk 12:35–37 Kulcsige: Mk 12:37 „Ha maga Dávid mondja őt Urának, akkor hogyan lehet a Fia? A nagy sokaság szívesen hallgatta őt.”
Mindenki támadó hulláma megtörik az Úr Jézus bölcsességének és ismeretének szikláján. Most Ő kérdez: Ha Krisztus Dávid Fia, akkor hogyan lehet Dávid Ura (Zsolt 110)? Talán meg akarja őket leckéztetni? Annál több szeretet van Benne!
Ki értheti Isten útjait? Jézus maga elfogadta azt, hogy a vak Dávid Fiaként szólította meg: „Dávid Fia, könyörülj rajtam!” De egyben Ura is Dávidnak, vagyis a királya. Hogy lehet ez? Isten Fiával kapcsolatban azt is mondja Dávid: „Pap vagy te mindörökké, Melkisédek módján” (Zsolt 110:4). Egy király sem tölthette be a papi tisztséget Izráelben.
Vajon az írástudók, farizeusok miért nem ismerték fel Őt? „Az Úr csodásan működik, de útja rejtve van… ki kétkedőn boncolja őt, annak választ nem ád, de a hívő előtt az Úr megfejti önmagát” – énekeljük. A büszke, kétkedő, nem őszinte szív előtt rejtve marad az Úr ismerete. De a nyitott, őszinte, alázatos, hívő szív előtt Istenünk felfedi magát: „Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted az egyszerű embereknek” (Mt 11:25). Szívem, inkább kérdezd az Urat, mintsem harcolj a tudni vélt „igazságokért”!
Komáromi Tibor
A kísértés ideje
Igehely: 2Kir 5:19–27 Kulcsige: 2Kir 5:20 „Amikor Géhazi, Elizeusnak, Isten emberének a szolgája ezt gondolta: Lám, az én uram kíméletes volt ehhez az arámi Naamánhoz, és nem fogadta el tőle, amit hozott. Az élő Úrra mondom, hogy utánafutok, és szerzek tőle valamit!”
Elizeus nem pénzért gyógyította Naámánt, hanem Istenért, Istenhez küldve őt, az ő megismeréséért, az ő kegyében való részesülésért. Géhazi viszont a szerzés szemszögéből nézi. Ő a kompromittáló ember. Sajnálja az anyagi megkímélést, érzéketlen a csoda, istenélmény, misszió iránt, mert a mammon suttogott a szívében, ami a lelki képesség korlátozója, felszámolója. Közben az ember gondolatai mögött rejtőzik. Pál erre is utalhatott az 1Tim 6:5-ben, de Júdásra is, aki 30 ezüstért árulta el Jézust. Géhazi a gyógyultat továbbra is csak aráminak látja, pedig Isten kegyelme által már testvérnek is láthatná. Üres szólama „Az élő Úrra mondom” kimondásával jónak véli ötletét, a hazugsághoz bevonatnak használja Isten nevét. Bonbont csinált magának a hazugság, Isten neve, és szerzési ötlete keverékéből – igazában az ördög Géhaziból. Minket nem kísért hasonlóan a mammon? A szerzési lehetőségek? Ilyen szóbeli attrakciók?
Elizeus az ingyen kegyelemmel prófétikusan szólt, ami majd Jézus által nyílt meg. Vizsgáljuk magunkat Isten másoknak adott kegyelméhez viszonylás, pénzszerzési módok, Isten nevéhez viszonyulásunk szemszögéből! Mert a mai Géhazik sem mennek be Isten országába.
Kiss László
