Igehely: Dán 8:15-27; Kulcsige: Dán 8:16 „És emberi hangot hallottam az Úlaj felől, amely így kiáltott: Gábriel, magyarázd meg neki ezt a látványt!”
Dániel hívő élete során rendkívüli látomásokat és kijelentéseket kapott Istentől. Csodálatos élmények lehettek ezek. Ám mindez egy egyszerű gyakorlati lépéssel kezdődött: eltökélte szívében, hogy tisztán megőrzi magát az Úr számára. Akinek van, annak adatik; az Úr még több kegyelmet adott neki.
Igehely: Dán 8:1-14; Kulcsige: Dán 8:3a; 5a „Föltekintve láttam, hogy egy kétszarvú kos áll a csatorna mellett. Majd azt vettem észre, hogy egy kecskebak jön napnyugat felől az egész föld fölött, nem is érintve a földet.”
Dániel könyvét az Ószövetségi jelenések könyvének is nevezhetnénk. Sok rejtélyes, nehezen érthető ige van benne.
Igehely: Ézs 65:17-25; Kulcsige: Ézs 65:22b „Mert népem élete oly hosszú lesz, mint a fáké, és amiért megdolgoztak, választottaim maguk élvezhetik.”
Isten népének jövőképéről olvastunk. Csak kapkodjuk a fejünket az olvasott áldások hallatán. Nehéz lenne elhinni is, ha nem tudnánk, ki állítja mindezt. „Mert én… teremtek” – így kezdődik a részlet. Van-e valaki Istenen kívül, aki erre képes lenne?
Igehely: Ézs 35:1-10; Kulcsige: Ézs 35:6b, 9a „Mert víz fakad a pusztában, és a kietlen tájon patakok. Nem lesz ott oroszlán, nem járnak rajta ragadozók.”
Ez a rész örömre felhívással kezdődik, és boldog ujjongással végződik. Hogy miért? Mert tele van reménytkeltő képüzenetekkel.
Igehely: Ez 47:1-12; Kulcsige: Ez 47:9 „Pedig megéred mindkettőt hirtelen, egyetlen napon: rád nehezedik teljes súllyal a gyermektelenség és az özvegység, hiába a sok varázslás, a nagy hatású varázsige!”
Az elmúlt napokban olvasott mennyei látvány után most ismét egy különleges prófétikus képpel van dolgunk. De mit is lát Ezékiel? Látja a templomot, melynek küszöbétől víz fakad. Aztán egyre mélyebb lett a patak vize, míg végül bele nem ömlött a Holt-tengerbe.
Igehely: Jel 5:1-14; Kulcsige: Jel 5:13b „A trónon ülőé és a Bárányé az áldás és a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké!”
Gyönyörű kép tárul szemünk elé, amikor ezt a mennyei történést olvassuk. Keresnek ugyanis valakit, aki méltó, hogy odalépjen a trónoló Istenhez, hogy a kezében levő tekercset átvegye, ami az isteni igazságszolgáltatást tartalmazza.
Igehely: 1Kor 4:14–21 Kulcsige: 1Kor 4:21 „Mit akartok? Bottal menjek hozzátok, vagy szeretettel és szelíd lélekkel?”
A szeretet és a szelídség nem zárja ki az ostor, a bot – vagyis a kemény, érzelmekkel fűtött dorgálás – alkalmazását. Sőt! Vannak helyzetek, amikor ezekhez kell folyamodni, szó szerinti értelemben is. Ha ezeket az eszközöket „a szeretet karjával mozgatják” (C.H. Spurgeon), abból nem keletkezhet kár. Csak az az ember tud helyesen bánni ezekkel az eszközökkel, aki előbb önmagát fenyíti és fegyelmezi meg, aki folyamatos ostorozás alatt áll. Nekünk is mindig kezünk ügyében van a „bot”. Tudjuk-e rendeltetésszerűen használni?