Igehely: ApCsel 28:1-10; Kulcsige: ApCsel 28:9 „Miután ez megtörtént, a többi beteg szigetlakó is odament hozzá, és ő meggyógyította őket.”
Miután az Úr megszabadította Pált és a vele hajózókat a Földközi-tengeren tomboló vihartól, tekintélyt adott az apostolnak Málta szigetének vezetői előtt, hogy előkészítse a római utazását. Ez két csoda által történt.
Igehely: ApCsel 19:8-20; Kulcsige: ApCsel 19:12 „Úgyhogy még levetett kendőit vagy kötényeit is elvitték a betegekhez, és a betegségek eltávoztak tőlük, a gonosz lelkek pedig kimentek belőlük.”
Efézus Kis-Ázsia egyik legfontosabb központja volt. Gazdasági és politikai jelentőségén túl a vallási sokszínűség városa is volt. Pál apostol Efézusban szembesült a többistenhívő vallások képviselőivel, akik különösen Artemisz (Diána) istennőt imádták.
Igehely: ApCsel 14:5-18; Kulcsige: ApCsel 14:10 „Ezért hangosan így szólt hozzá: Állj a lábadra egyenesen! Ekkor az talpra ugrott, és járt.”
Az emberek félreértették a csodákat, amelyek az ige hirdetését kísérték néha. Az ApCsel 14:5–18 egy ilyen helyzetről számol be. Miután Ikóniumban Pál és Barnabás élete veszélybe került, Lisztra városába menekültek.
Igehely: ApCsel 9:32-35; Kulcsige: ApCsel 9:34 „Péter így szólt hozzá: Éneász, meggyógyít téged Jézus Krisztus. Kelj fel, és magad vesd be az ágyadat! Az azonnal felkelt.”
Igeszakaszunkban az orvos Lukács egy újabb fontos részletet mutat be Péter apostol szolgálatából. Lidda városában – amely Joppétól mintegy 17 kilométerre délkeletre, Benjámin területén feküdt – meglátogatta azokat, akik átadták az életüket az Úr Jézus szolgálatára.
Igehely: ApCsel 9:1-18; Kulcsige: ApCsel 9:18 „És egyszerre, mintha pikkelyek estek volna le a szeméről, újra látott, azután felkelt, és megkeresztelkedett.”
Krisztus egyik legkiemelkedőbb szolgája Pál apostol volt, akit Tarzuszi Saulként ismertek. Ezt a nevet születésekor kapta a családjában.
Igehely: ApCsel 8:4-7; Kulcsige: ApCsel 8:7 „Sok megszállottból ugyanis hangos kiáltással kimentek a tisztátalan lelkek, sok béna és sánta is meggyógyult.”
Fülöpöt az Úr arra használta fel, hogy a jeruzsálemi gyülekezetben részt vegyen az adminisztratív szolgálatban. Ez azonban nem akadályozta meg, hogy lelki szolgálatot is végezzen.
Igehely: ApCsel 13:42–52 Kulcsige: ApCsel 13:49–50 „Az Úr igéje pedig elterjedt az egész tartományban. De a zsidók felingerelték ellenük a tekintélyes istenfélő asszonyokat és a város előkelőit, üldözést szítottak Pál és Barnabás ellen, és kiűzték őket határukból.”
A tiszta evangélium, az Isten élő igéje megérinti és válaszadásra készteti a hallgatót. Pál és Barnabás a zsinagógában az Írásokból kiindulva, a Szentlélektől kapott bölcsességgel magyarázták Krisztust. Sokan voltak, akik hittek, másokban pedig féltékenység ébredt. Nem olvasunk arról, hogy a pozitívan és negatívan reagálók mellett lett volna egy jelentős tömeg, akiket a Krisztusról szóló evangélium hidegen hagyott volna.