Igehely: 2Kor 3:17-18; Kulcsige: 2Kor 3:17 „Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.”
Ma, a munka ünnepén, beszéljünk a szabadságról! Örülünk, ha szabadságra mehetünk, mert végre pihenhet a testünk, és ez így jó. De hogy van ez lelkileg?
Igehely: Gal 5:1-6; Kulcsige: Gal 5:1 „Krisztus szabadságra szabadított meg minket, álljatok meg tehát szilárdan, és ne engedjétek magatokat újra a szolgaság igájába fogni.”
Számomra boldog tudat az, hogy Krisztus szabadságra szabadított meg, és nem újabb terheket helyezett rám. Ezenfelül lehetővé tette azt minden ember számára, hogy higgyen és bízzon benne.
Igehely: Róm 13:1-7; Kulcsige: Róm 13:1 „Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, Istentől rendeltetett.”
A keresztyén élet szabályaihoz tartozik a feljebbvalók, a társadalmi törvények és az intézmények iránt való engedelmesség is. Az ilyen irányú engedelmességet Pál apostol fontosnak tartotta külön is kiemelni, mert ez egy vitatható és érzékeny kérdés.
Igehely: Zsid 13:17 „Bízzatok vezetőitekben, és hallgassatok rájuk, mert ők vigyáznak lelketekre úgy, mint akik erről számot is adnak. Hadd tegyék ezt örömmel, és ne sóhajtozva, mert ez nem válnék javatokra.”
Ahhoz, hogy egy közösség vagy gyülekezet jól működjön, vezetőkre, elöljárókra van szükség, akikről Isten mindig is gondoskodott. Az Úrnak az tetszik, amikor nem emberi törekvés, hanem isteni vezetés által kerül valaki a gyülekezet élére. Az ilyenek iránti engedelmességre kér minket az Úr.
Igehely: Kol 3:18-20; Kulcsige: Kol 3:20 „Ti, gyermekek, engedelmeskedjetek szüleiteknek minden tekintetben, mert ez kedves az Úrban.”
Isten gondoskodott arról, hogy a Bibliában ne csak a gyülekezeti élet rendjéről és a Neki tetsző életmódról legyen szó, hanem a családról is, hiszen a gyülekezet személyekből, családokból tevődik össze.
Igehely: Lk 8:19-21; Kulcsige: Lk 8:21 „Ő azonban így válaszolt: Az én anyám és az én testvéreim azok, akik Isten igéjét hallgatják, és megtartják.”
Az emberi kapcsolataink különböző kategóriákba sorolhatók: ismerősök, barátok, rokonok, testvérek. Ha az Úr Jézusra gondolunk, Ő kész volt különböző emberekkel kapcsolatba lépni, de nem lehet mindegyiket minőséginek vagy eredményesnek nevezni, mivel a hozzá való közeledés nem volt őszinte.
Igehely: 2Kor 10:1–6 Kulcsige: 2Kor 10:1 „Krisztus szelídségével és gyöngédségével kérlek titeket én, Pál, aki – némelyek szerint – szemtől szemben ugyan alázatos vagyok közöttetek, de távollétemben erélyes vagyok hozzátok.”
A szelíd ember keményen harcol. Tudja, hogy a testben való lét minden pillanata az elbukás lehetőségét rejti, ezért arra törekszik, hogy ne test szerint éljen, és ne testi módon hadakozzon. A bűn először a gondolatokban keres fészket, majd onnan kiindulva uralja le az érzelemvilágot, a test tagjait. Ezért a hívő ember elsősorban a saját gondolataival vívja meg a harcot, azokat igyekszik foglyul ejteni a Krisztus iránti engedelmességre. Nem kicsi küzdelem ez!