Igehely: Lk 8:19-21; Kulcsige: Lk 8:21 „Ő azonban így válaszolt: Az én anyám és az én testvéreim azok, akik Isten igéjét hallgatják, és megtartják.”
Az emberi kapcsolataink különböző kategóriákba sorolhatók: ismerősök, barátok, rokonok, testvérek. Ha az Úr Jézusra gondolunk, Ő kész volt különböző emberekkel kapcsolatba lépni, de nem lehet mindegyiket minőséginek vagy eredményesnek nevezni, mivel a hozzá való közeledés nem volt őszinte.
Igehely: Fil 2:5-11; Kulcsige: Fil 2:8 „Megalázta magát, és engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.”
Pál apostol követendő példaként mutatja be az Úr Jézust, aki a menny dicsőségéből jött el a földre, hogy bemutassa az igazi engedelmességet nekünk, eltévedt, de általa megváltott embereknek. Az evangéliumokat olvasva sok helyen utalást találunk az Ő engedelmességére.
Igehely: Ézs 1:16-20; Kulcsige: Ézs 1:19 „Ha készségesen hallgattok rám, élhettek az ország javaival.”
Isten és az ember közötti szakadék áthídalását mindig Isten kezdeményezi, mert az ember inkább menekül vagy rejtőzködik, hiszen tudja, hogy engedetlenségével valamit nagyon elrontott.
Igehely: 1Sám 15:20-23; Kulcsige: 1Sám 15:22 „Akkor ezt mondta Sámuel: Talán ugyanúgy tetszik az Úrnak az égő- és a véresáldozat, mint az engedelmesség az Úr szava iránt? Bizony, többet ér az engedelmesség az áldozatnál, és a szófogadás a kosok kövérjénél!”
Heti sorozatunk témája az engedelmesség. Amíg csak beszélünk róla, addig egyszerűnek tűnik, ám amikor a mindennapjainkban kell megélnünk, akkor már bonyolult és nehéz. Miért is van ez így?
Igehely: 5Móz 14:27-29; Kulcsige: 5Móz 14:27 „A lakóhelyeden élő lévitáról se feledkezz meg, mert neki nincs birtokrésze és öröksége, mint neked.”
Az ember, főleg míg fiatal, hajlamos a felejtésre. Szereti az életet, élvezettel tölti napjait, gyönyörűséget merít abból, amit birtokol. Örvendezik annak, amit megkíván, és jól él munkájából. Isten ajándéka ez is.
Igehely: 2Kor 9:6-7; Kulcsige: 2Kor 9:7 „Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert »a jókedvű adakozót szereti Isten«.”
Isten a teremtő, nincs teremtmény, amely rejtve volna előtte, mindenki mezítelen és fedetlen a szeme előtt. Mivel Ő adott mindent, neki kell majd számot is adnunk sáfárságunkról.
Igehely: 2Krón 20:4–23 Kulcsige: 2Krón 20:17 „Nektek nem is kell majd harcolnotok, csak veszteg állnotok és néznetek, hogyan szabadít meg benneteket az Úr. Ne félj és ne rettegj, Júda és Jeruzsálem! Holnap vonuljatok ellenük, mert veletek lesz az Úr!”
Amikor Istenre tekintünk, akkor ez minden, amit tehetünk. Ez a legtöbb és a legjobb is. Így lesz siker, előrehaladás, győzelem, megmaradás, élet. Hogyan lehetünk ilyenek, mit kell tennünk ezért?
Kiáltsunk Istenhez (4–13)! Jósáfát összehívta a népet imádkozni és böjtölni. Ez a legfontosabb, ez az, ami megerősít, ilyenkor ad Isten vezetést és segítséget. A király vezette az imaórát, ő készült imádkozni, és buzdította az embereket is imára. Így kell megoldani nehéz helyzeteket: imádkozva. Legyen nekünk is ez az erősségünk!