Igehely: Mk 13:1–2 Kulcsige: Mk 13:2 „Jézus ezt mondta neki: Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.”
„Mester, nézd, mekkora kövek és mekkora épületek!” Jézus válasza: „Nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.” Ugyanazt látják, de egészen máshogy. A tanítvány szépséget, nagyságot: dicsőségeset lát. Jézus romokat: a szépség, nagyság végét.
Igehely: Mk 12:41–44 Kulcsige: Mk 12:44 „Mert mindannyian a fölöslegükből dobtak, ő azonban szegénységéből mindent beledobott, amije csak volt, az egész vagyonát.”
Milyen furcsa: Jézus leül a persellyel szemben, és nézi az adakozókat. Igen zavaró lenne, ha a lelkipásztor vagy a pénztáros ezt tenné. Pedig az Úr Jézus mindig nézi, hogy mit és hogyan adunk. Mit lát?
Igehely: Mk 12:38–40 Kulcsige: Mk 12:40 „Felemésztik az özvegyek házát, és színlelésből hosszan imádkoznak: ezekre súlyosabb ítélet vár.”
Kis melléképületünkben egy zsák krumpli felől bűz áradt. A zsák alján egy nagy burgonyát találtam, hatalmas lyukkal, amiből orrfacsaró lé folyt ki. A megmentett ép krumplikat hámozva a feleségem magához hívott. Egy kívülről teljesen egészségesnek tűnő krumpliban is ugyanazt a romlást találta.
Igehely: Mk 12:35–37 Kulcsige: Mk 12:37 „Ha maga Dávid mondja őt Urának, akkor hogyan lehet a Fia? A nagy sokaság szívesen hallgatta őt.”
Mindenki támadó hulláma megtörik az Úr Jézus bölcsességének és ismeretének szikláján. Most Ő kérdez: Ha Krisztus Dávid Fia, akkor hogyan lehet Dávid Ura (Zsolt 110)? Talán meg akarja őket leckéztetni? Annál több szeretet van Benne!
Igehely: Mk 12:28–34 Kulcsige: Mk 12:31 „A második ez: «Szeresd felebarátodat, mint magadat!» Nincsen más, ezeknél nagyobb parancsolat.”
„Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből… Szeresd felebarátodat, mint magadat.” Ez a lényeg, e két parancsolattól függ a törvény és a próféták (Mt 22:40). Hogy lehet így szeretni? Jézus példájára nézzünk!
Igehely: Mk 12:18–27 Kulcsige: Mk 12:27 „Isten nem a holtak Istene, hanem az élőké. Ti tehát nagyon tévelyegtek.”
Máté szerint megtörtént eseményt mondanak el a szadduceusok. Elképesztő, hogy valakinek hét férje legyen (Mt 22:25). Megdönthetetlennek tűnő érv lehetett ez a farizeusok ellen a feltámadási vitában. Jézus ellen is bevetik. Csakhogy a válasz igen kijózanító: Tévelyegtek!
Igehely: Hab 2:1–4 Kulcsige: Hab 2:3 „Eldöntött dolog már, amiről kijelentést kaptál, hamarosan célhoz ér, és nem okoz csalódást. Ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el.”
Habakuk próféta csalódott és türelmetlen, mert úgy tűnik neki, hogy Isten nem hallgatta meg a kérését (Hab 1:2). Az Úr válasza viszont jelzi, hogy az ő tudtán kívül már az Úr elkezdett válaszolni (Hab 1:5–11). A káldeusok (babilóniaiak) jönnek megbüntetni Izráelt. Isten válaszára Habakuk megint panasszal felel: „Bűnösebb néppel bünteted népedet? Miért tűnik úgy, hogy a gonosz megússza büntetés nélkül?” De most a próféta lelki őrhelyére, az ima bástyájára áll, és várja Isten kijelentését panasza dolgában.