Igehely: Róm 13:1-7; Kulcsige: Róm 13:1 „Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, Istentől rendeltetett.”
Korunk sok égető kérdését válaszolja meg ez az Ige. Kellenek-e hatalommal rendelkező vezetők? Kell-e büntetni a rosszat, vagy csak rehabilitálni? Van-e joga az államhatalomnak halálbüntetést gyakorolni? Nehéz kérdések ezek. Nézzük most az Igét a következő 2 kérdés alapján:
Igehely: 2Kor 13:10-11; Kulcsige: 2Kor 13:11 „Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat.”
Isten a rendnek és nem a zűrzavarnak az Istene. Az apostol ezt az isteni rendet akarta megőrizni a gyülekezetben az intés által, amit levélben küldött a korinthusi gyülekezetnek.
Igehely: 1Kor 14:26-40; Kulcsige: 1Kor 14:33 „Mert Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene.”
Az apostol egyrészt a kegyelmi ajándékok használatában akart változásokat munkálni a korinthusi gyülekezet istentiszteleti gyakorlatában.
Igehely: 4Móz 5:1-4; Kulcsige: 4Móz 5:3 „Akár férfi, akár asszony, küldjék ki. A táboron kívülre küldjék őket, hogy tisztátalanná ne tegyék táborukat, ahol én közöttük lakozom.”
Az Úr parancsa megmutatja, hogy mennyire fontos, mennyire tetszik neki a tisztaság. Ezért el kellett különülniük azoknak, akiknek valamilyen kiütésük (3Móz 13), vagy folyásuk volt (3Móz 15), illetve, ha holttestet érintettek. Ezek tisztátalanná tették az embert.
Igehely: ApCsel 11:27-30; Kulcsige: ApCsel 11:29 „A tanítványok pedig valamennyien elhatározták, hogy aszerint, amint kinek-kinek módjában áll, valami segítséget küldenek a Júdeában lakó testvéreknek.”
Jézus Krisztus azért jött a világba, hogy segítséget nyújtson, és kiemeljen a bűn nyomorúságából. Jézus Krisztus a gyülekezet Ura. Ő ma is ösztönzi övéit a kölcsönös bátorításra, olykor fizikai segítségnyújtásra is, amelyben az Ő neve megdicsőülhet.
Igehely: ApCsel 11:19-26; Kulcsige: ApCsel 11:26 „Így történt, hogy egy teljes esztendőt töltöttek együtt a gyülekezetben, és igen nagy sokaságot tanítottak. A tanítványokat pedig Antiókhiában nevezték először keresztyéneknek.”
A keresztyének üldözése Jeruzsálemben oda vezetett, hogy mindenfelé szétszóródtak. Így jutottak el egyesek a szíriai Antiókhiáig. Amikor megérkeztek, elkezdték Krisztus evangéliumát hirdetni a zsidóknak (19. v.).
Igehely: Tit 3:1–2 „Emlékeztesd őket arra, hogy rendeljék alá magukat az uralkodóknak és a felsőbbségnek: engedelmeskedjenek, és legyenek készek minden jó cselekedetre. Senkit se szóljanak meg, kerüljék a viszálykodást, legyenek megértők, teljes szelídséget tanúsítva minden ember iránt.”
Az, ahogyan többek között a hatóságokhoz és a felsőbbségekhez viszonyulunk, világosan megmutatja, mennyire vesszük komolyan az Úr Jézus szelídlelkűségben való növekedésre felszólító parancsát. Mai igénk teljes szelídséget kér tőlünk, kivétel nélkül minden ember iránt. Szerető családtagjainkhoz, jóbarátainkhoz még képesek vagyunk úgy-ahogy szelídséggel viszonyulni, de milyen magatartást tanúsítunk a nehéz természetű, erőszakos, minket kihasználó vagy elnyomó emberekkel szemben?