Igehely: Zsid 6:11-20; Kulcsige: Zsid 6:15 „És így, miután Ábrahám türelemmel várt, beteljesült az ígéret.”
Ma Ábrahámról olvastunk, aki béketűrésével megnyerte az Isten által adott ígéreteket, s ezzel példaképünk lett. Sokat várt, és türelmesen, mivel Isten esküvel megerősített szavát elhitte. Nem volt könnyű várni, különösen arra az ígéretre, hogy „megsokasítván megsokasítalak téged”. (14.
Igehely: Jel 21:5-8; Kulcsige: Jel 21:6 „És ezt mondta nekem: Megtörtént! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen.”
Ezen a földön sokszor megszomjazunk. Egy pohár friss víz már enyhíti a szomjúságunkat, de fontos, hogy legalább két liter folyadékot fogyasszunk naponta. Aztán előfordul, hogy úgy gondoljuk, el kell érnünk ezt is, meg azt is, megszomjazunk erre is, meg arra is.
Igehely: Jak 3:1-12; Kulcsige: Jak 3:11 „Vajon a forrás ugyanabból a nyílásból árasztja-e az édes és a keserű vizet?”
Láthattuk már az elmúlt napokban, hogy Isten az élet és minden áldás forrása. De ha Hozzá csatlakoztunk, meglátszik rajtunk is, mégpedig abban, amilyen forrás lett az életünk.
Igehely: Jer 17:9-13; Kulcsige: Jer 17:13 „Uram, te vagy Izráel reménysége, megszégyenülnek mind, akik elhagynak téged. A tőled elpártolók nevét a porba írják, mert elhagyták az Urat, a friss víznek forrását.”
Mi sokszor látszat szerint ítélünk, Isten azonban a szívek és a vesék ismerője és vizsgálója. Ő nem a látszat után ítél és cselekszik, hanem mindenkinek az élete gyümölcse szerint fizet meg. Egészen egyszerűen gyümölcstermő fák vagyunk-e, vagy csak gyökérrel, törzzsel és ágakkal rendelkezünk.
Igehely: Zsolt 36:1-12; Kulcsige: Zsolt 36:9 „Dúslakodnak házad bőségében, örömöt árasztasz rájuk, mint patakot.”
Dávid a 6. versben égig érő kegyelemről beszél. Azonban kétféle ember van: az egyik megveti ezt a kegyelmet, a másik megragadja. Előbbieket az Ige gonosznak nevezi, hamisnak, és nincs előttük istenfélelem.
Igehely: Ézs 58:6-14; Kulcsige: Ézs 54:11 „Ó, te nyomorult, vihartépte, vigasztalan! Íme, én drágakövekre építem falaidat, zafírokból rakom le alapodat.”
Istent ma is lehet hamis módon, csupán látszatra tisztelni és szolgálni. Ő azonban átlát ezeken. Isten látja a nyomorúságainkat, tévelygéseinket, görcsös próbálkozásainkat, de nem akar ezekben hagyni.
Igehely: Jel 21:1–9 Kulcsige: Jel 21:2 „És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve.”
Ezen a héten többféle képben láthattuk meg magunkat Isten igéjében. Remélem, nemcsak magunkat láttuk meg, hanem Őt magát is! A végére maradt a jó bor, ahogy a kánai menyegzőn meg lett állapítva. Mind tökéletes és szép, ami eddig volt, de a Vőlegény és a menyasszony együtt, ez a boldogság csúcspontja! A Jelenések könyvéből kiemelt szakasz, ami erről beszél, olyan gazdagon írja le ezt a képet, hogy javaslom mindenkinek, olvassa el, ha teheti, többször is, ami ott le van írva.