Igehely: Mk 6:14–29 Kulcsige: Mk 6:26 „Ekkor a király nagyon elszomorodott, mert a vendégek előtt tett esküje miatt nem akarta őt elutasítani.”
Heródes elrettentő példája annak, hova vezet a nem Isten szerinti megszomorodás, amikor az Úr felfedi bűneinket. „Az Isten szerinti szomorúság megbánhatatlan megtérést szerez az üdvösségre, a világ szerinti szomorúság pedig halált szerez” (2Kor 7:10).
Igehely: Mk 6:7–13 Kulcsige: Mk 6:12 „A tanítványok pedig elindultak, és hirdették az embereknek, hogy térjenek meg.”
A tanítványok kiküldésének célja az evangélium hirdetése volt: hívják az embereket megtérésre, űzzék ki a tisztátalan lelkeket belőlük, és gyógyítsák meg a betegeket. A tanítványok kettesével mentek: a misszió nem magánakció, hanem közösségi szolgálat.
Igehely: Mk 6:1–6 Kulcsige: Mk 6:4 „Jézus pedig így szólt hozzájuk: «Nem vetik meg a prófétát másutt, csak a tulajdon hazájában, a rokonai között és a saját házában.»”
Názáretben úgy gondolták, hogy jól ismerik Jézust: közönséges ácsnak tekintették, akinek ismerték származását és képességeit. Pedig hallhattak arról, hogyan tanította a sokaságot, és csodatetteinek híre minden bizonnyal eljutott a szülőfalujába is.
Igehely: Mk 5:40–43 Kulcsige: Mk 5:42 „A leányka pedig azonnal felkelt és járt, mert tizenkét éves volt már. Azok pedig azt sem tudták, hova legyenek a nagy ámulattól.”
A tizenkét éves leányka feltámadásánál csak a szülők és a szűk tanítványi kör: Péter, Jakab és János voltak jelen. A csoda nem a zűrzavarban, a hangosan sírók és jajgatók szeme előtt történt, hanem a betegszoba zárt ajtaja mögött, halotti csendben.
Igehely: Mk 5:35–43 Kulcsige: Mk 5:39 „Bement, és így szólt hozzájuk: «Miért csináltok ilyen zűrzavart, és miért sírtok? A gyermek nem halt meg, csak alszik.»”
Jairus, a zsinagógai elöljáró a közösségben fontos és mindenki által tisztelt személy volt. A többi vallási vezetővel ellentétben ő helyesen viszonyult Jézushoz: hitt benne, elhitte, hogy Jézus kezének érintése meggyógyítja beteg leányát. Azért hívta meg a házához.
Igehely: Mk 5:25–34 Kulcsige: Mk 5:34 „Ő pedig ezt mondta neki: «Leányom, a hited megtartott téged: menj el békességgel, és bajodtól megszabadulva légy egészséges!»”
A vérfolyásos asszonynak megrázó élettörténete van. Valamilyen nőgyógyászati bajban szenvedhetett: tizenkét éve vérfolyásos volt. A vér, amely a zsidó világképben az élet hordozója, lassan elfolyt belőle; ez az asszony lassan, de biztosan haldoklott.
Igehely: Péld 25:11–15 Kulcsige: Péld 25:15 „Türelemmel a fejedelmet is rá lehet beszélni, és a szelíd szó a csökönyösséget is megtöri.”
Az aranyalma ezüsttányéron gyönyörű és kívánatos. Ilyen a helyén mondott ige (11.v.). De ahhoz, hogy helyén tudjuk mondani, ki kell várni és fel kell ismerni ennek az idejét. Ehhez türelem és bölcsesség kell. Nem mindegy, hogyan mondjuk és hogyan fogadjuk az intést, feddést (12.v.). A szóláshoz bölcsesség, a fogadáshoz engedelmes lelkület kell. Ahogy mondjuk és ahogy fogadjuk az intést, az elárulja, hogy mi lakik a szívünkben. Legyünk Istennek megbízható követei, akikben gyönyörködik az Úr (13.v.).