Igehely: Mk 6:7–13 Kulcsige: Mk 6:12 „A tanítványok pedig elindultak, és hirdették az embereknek, hogy térjenek meg.”
A tanítványok kiküldésének célja az evangélium hirdetése volt: hívják az embereket megtérésre, űzzék ki a tisztátalan lelkeket belőlük, és gyógyítsák meg a betegeket. A tanítványok kettesével mentek: a misszió nem magánakció, hanem közösségi szolgálat.
Igehely: Mk 6:1–6 Kulcsige: Mk 6:4 „Jézus pedig így szólt hozzájuk: «Nem vetik meg a prófétát másutt, csak a tulajdon hazájában, a rokonai között és a saját házában.»”
Názáretben úgy gondolták, hogy jól ismerik Jézust: közönséges ácsnak tekintették, akinek ismerték származását és képességeit. Pedig hallhattak arról, hogyan tanította a sokaságot, és csodatetteinek híre minden bizonnyal eljutott a szülőfalujába is.
Igehely: Mk 5:40–43 Kulcsige: Mk 5:42 „A leányka pedig azonnal felkelt és járt, mert tizenkét éves volt már. Azok pedig azt sem tudták, hova legyenek a nagy ámulattól.”
A tizenkét éves leányka feltámadásánál csak a szülők és a szűk tanítványi kör: Péter, Jakab és János voltak jelen. A csoda nem a zűrzavarban, a hangosan sírók és jajgatók szeme előtt történt, hanem a betegszoba zárt ajtaja mögött, halotti csendben.
Igehely: Mk 5:35–43 Kulcsige: Mk 5:39 „Bement, és így szólt hozzájuk: «Miért csináltok ilyen zűrzavart, és miért sírtok? A gyermek nem halt meg, csak alszik.»”
Jairus, a zsinagógai elöljáró a közösségben fontos és mindenki által tisztelt személy volt. A többi vallási vezetővel ellentétben ő helyesen viszonyult Jézushoz: hitt benne, elhitte, hogy Jézus kezének érintése meggyógyítja beteg leányát. Azért hívta meg a házához.
Igehely: Mk 5:25–34 Kulcsige: Mk 5:34 „Ő pedig ezt mondta neki: «Leányom, a hited megtartott téged: menj el békességgel, és bajodtól megszabadulva légy egészséges!»”
A vérfolyásos asszonynak megrázó élettörténete van. Valamilyen nőgyógyászati bajban szenvedhetett: tizenkét éve vérfolyásos volt. A vér, amely a zsidó világképben az élet hordozója, lassan elfolyt belőle; ez az asszony lassan, de biztosan haldoklott.
Igehely: Mk 5:21–24, 35–43 Kulcsige: Mk 5:36 „Jézus is meghallotta, amit mondtak, és így szólt a zsinagógai elöljáróhoz: Ne félj, csak higgy!”
A korábbi napokon láthattuk, hogy Jézus Úr a természet és a démonvilág erői felett. Isteni hatalmával rendet tud tenni a teremtett világ látható és láthatatlan részében is. A folytatás azt bizonyítja, hogy hatalma van a betegség és a halál felett is.
Igehely: Róm 2:1–10 Kulcsige: Róm 2:10 „Viszont dicsőség, tisztelet és békesség jut majd osztályrészül mindazoknak, akik jót tesznek, először a zsidóknak, majd pedig a görögöknek.”
A Biblia kétféle emberről beszél. Az egyik az, aki szereti és cselekszi a gonoszságot, a rosszat; a másik az, aki szereti és cselekszi az igazságot, a jót. Isten igazságosan fog ítélni majd az ítélet napján, és mindenkinek megfizet cselekedetei szerint (Róm 2:6). Viszont addig, ameddig a földi életünk vagy a kegyelmi idő tart, jóságos velünk. Ő ad napsütést és esőt jókra is, és gonoszokra is. Ha ma reggel fel tudtál kelni, az is az Ő jóságának köszönhető. Isten jósága minden embert megtérésre ösztönöz. Sajnos, nem mindenki veszi észre Isten jóságát.