Igehely: Mk 12:28-34; Kulcsige: Mk 12:34 „Jézus pedig látva, hogy okosan felelt, ezt mondta neki: Nem vagy messze Isten országától. És többé senki sem merte őt megkérdezni.”
Egy autóverseny végén a második helyezett megszólította a verseny győztesét: „Majdnem megvoltál! Kevésen múlt a győzelmed.” Hamar érkezett a válasz: „Nem számít, hogy egy mérfölddel, vagy egy centivel előzlek meg. A végeredmény számít. Nyertem, és kész.”
Igehely: Mk 12:13-17; Kulcsige: Mk 12:17 „Jézus ezt mondta nekik: Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené. És igen elcsodálkoztak rajta.”
Jézus életének utolsó hetét Jeruzsálemben töltötte, ahol sokat tanított, és nagyon sok kérdésre válaszolt. Ellenségei gyakran keresték a lehetőséget, hogy elnémítsák és megölessék.
Igehely: Mk 12:1-13; Kulcsige: Mk 12:9 „Mit tesz hát majd a szőlő ura? Eljön, és elpusztítja a munkásokat, azután másoknak adja a szőlőt.”
Jézus gyakran beszélt példázatokban, hogy egyértelmű igazságokat nyomatékosítson. Volt, amikor saját tanítványai nem értették a példázat mögött rejlő üzenetet, a mai igében azonban a farizeusok nagyon is jól értették, hogy róluk van szó.
Igehely: Mk 11:27-33; Kulcsige: Mk 11:29 „Jézus pedig így válaszolt nekik: Kérdezek tőletek valamit, feleljetek rá, és akkor megmondom nektek, milyen hatalommal cselekszem ezeket.”
Jézus Krisztus szolgálata idején sokan sokféle kérdéssel próbáltak valamilyen hibát találni benne, hogy aztán vádolhassák. Ez alkalommal Jézusnak azt az autoritását kérdőjelezték meg a főpapok és írástudók, amivel megtisztította a templomot. Ki adott neki engedélyt?
Igehely: Mk 11:12-14, 20-25; Kulcsige: Mk 11:22 „Jézus így válaszolt nekik: Higgyetek Istenben!”
Talán ma is vannak, akikben kérdéseket vet fel Jézus megnyilvánulása, amikor elátkozza a fügefát, hisz azt írja Márk, hogy nem volt fügeérésnek az ideje, Jézus mégis gyümölcsöt keresett rajta.
Igehely: Mk 10:46-52; Kulcsige: Mk 10:52 „Jézus pedig így szólt hozzá: Menj el, a te hited megtartott téged. És azonnal visszanyerte látását, és követte őt az úton.”
A vak Bartimeus felismerte Jézusban Dávid Fiát. Ez hagyományos messiási cím, és amikor Bartimeus így szólította Jézust, akkor valódi látásról tett bizonyságot. Bartimeusnak valódi hite volt, mert az Úr Jézus ezt mondta neki: „a te hited megtartott téged”.
Igehely: Hab 2:1–4 Kulcsige: Hab 2:3 „Eldöntött dolog már, amiről kijelentést kaptál, hamarosan célhoz ér, és nem okoz csalódást. Ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el.”
Habakuk próféta csalódott és türelmetlen, mert úgy tűnik neki, hogy Isten nem hallgatta meg a kérését (Hab 1:2). Az Úr válasza viszont jelzi, hogy az ő tudtán kívül már az Úr elkezdett válaszolni (Hab 1:5–11). A káldeusok (babilóniaiak) jönnek megbüntetni Izráelt. Isten válaszára Habakuk megint panasszal felel: „Bűnösebb néppel bünteted népedet? Miért tűnik úgy, hogy a gonosz megússza büntetés nélkül?” De most a próféta lelki őrhelyére, az ima bástyájára áll, és várja Isten kijelentését panasza dolgában.