Mindennapi áhítatok

2020. december 20., vasárnap

Igehely: 2Pt 3:3-13; Kulcsige: 2Pt 3:12 „Akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor majd az egek lángolva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak!”

Az Úr visszajövetele az ember nézőpontjából lehet egy várva várt, vagy egy nem kívánt esemény, attól függően, hogy milyen kapcsolatban áll az illető Jézus Krisztussal. Te várod, vagy ha tudnád, késleltetnéd a Krisztussal való találkozást?

2020. december 19., szombat

Igehely: 2Kor 10:17-11:32; Kulcsige: 2Kor 11:2 „Mert Isten féltő szeretetével féltelek titeket: mivel eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy tiszta szűzként állítsalak benneteket Krisztus elé.”

Sajnos megfigyelhető állapot ma az, hogy a kapcsolatokban inkább elvárások vannak, mint vállalások. Így elvárás a tisztaság is másoktól, de nem biztos, hogy nagy igyekezettel felvállalt felelősség is a társak felé. Még szomorúbb, ha ez az elv Jézus Krisztussal szemben is fennáll.

2020. december 18., péntek

Igehely: Lk 12:35-40; Kulcsige: Lk 12:36 „Ti pedig legyetek hasonlók az olyan emberekhez, akik várják, mikor tér vissza uruk a menyegzőről, hogy amikor megérkezik és zörget, azonnal ajtót nyithassanak neki.”

Egy világrekord azt mutatja, hogy a leghosszabb ébren, alvás nélkül töltött idő 11 nap. Ez az idő azonban nem volt tökéletesen éber, koncentrált. A rekordot beállító fiatal koncentráló képessége, a hatások észlelése egyre tompább lett.

2020. december 17., csütörtök

Igehely: Lk 5:33-35; Kulcsige: Lk 5:35 „De jönnek majd napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, akkor azokban a napokban böjtölni fognak.”

Az embereket általában a külsőségek foglalkoztatják. Ez a hit megélésénél is igaz. Kétségtelen, hogy a hitből fakadó cselekedeteknek láthatóvá kell válni. Ugyanakkor Jézus maga mondta – épp a böjt és ima kapcsán – hogy ne úgy végezzétek, hogy az emberek lássák és elismerést tegyenek.

2020. december 16., szerda

Igehely: Jn 3:25-30; Kulcsige: Jn 3:29 „Akié a menyasszony, az a vőlegény, a vőlegény barátja pedig, aki ott áll, és hallja őt, ujjongva örül a vőlegény hangjának: ez az örömöm lett teljessé.”

Az alázatos élet célja minden hívőnek. A megvalósítása hatalmas kihívás. János, aki a Vőlegény barátjának nevezi magát, jó példát ad erre. Örül Jézus növekedésének. Nem zavarja, hogy most már inkább Őt keresik és nála merítkeznek be, és nem tesz kritikus megjegyzéseket rá.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: ApCsel 13:4–12 Kulcsige: ApCsel 13:12 „Mikor a helytartó látta a történteket, hitt, elámulva az Úr tanításán.”

Isten küldte el Pált és Barnabást, ők voltak a pogánymisszió úttörői. Isten kegyelmét hirdették azoknak, akik addig távol voltak. Cipruson először a zsinagógába vitték az evangéliumot, azonban a helytartó, Szergiusz Paulusz is hallani akarta, mit hirdetnek. Micsoda öröm lehetett megtapasztalni, hogy a világ valóban szomjazik az evangéliumra! A Szentlélek hatalmasan bizonyságot tett, megerősítve az üzenetet, amit hirdettek, amikor Elimás szembeszállott velük, és Isten megvakította őt.