Igehely: 1Krón 29:10-28; Kulcsige: 1Krón 29:28 „És meghalt késő vénségében, betelve az élettel, gazdagsággal és dicsőséggel. Utána a fia, Salamon lett a király.”
Dávid király volt az, aki elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebusziaktól. A hegyen, közel ahhoz a helyhez, amelyet Isten Izsák feláldozásához Ábrahám számára kiválasztott, volt egy szérűskert, amelyet a jebuszi Arauná birtokolt.
Igehely: 1Kir 19:9-21; Kulcsige: 1Kir 19:15-16 „Ekkor azt mondta neki az Úr: Menj, kelj ismét útra a pusztán át Damaszkuszba, és amikor odaérsz, kend fel Hazáélt Arám királyává. Azután Jéhút, Nimsí fiát kend fel Izráel királyává; Elizeust, az ábél-mehólái Sáfát fiát pedig kend fel prófétává magad helyett!”
Illés a Királyok könyvének egyik főszereplője. Baál prófétáinak a leölése után Jézabel királyné elüldözte az országból, a Sínai-félszigetre ment, ahol Mózeshez hasonlóan a hegyen találkozott Istennel.
Igehely: Zsolt 90:1-17; Kulcsige: Zsolt 90:12 „Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!”
Ez a zsoltár az Isten emberének gyönyörű imádságát örökíti meg. A zsoltár témája: Az örökkévaló Isten és a mulandó ember. A Teremtő iránti bizalom megvallásával kezdődik, aztán a mulandóság és a halál szomorú valóságát, közelségét írja le.
Igehely: 1Móz 27:1-46; Kulcsige: 1Móz 27:4 „Azután készíts nekem finom falatokat, ahogyan én szeretem, és hozd be nekem, hogy egyem, és megáldjalak, mielőtt meghalok!”
Amikor Izsák megöregedett, látása meggyengült, és elérkezettnek látta az időt arra, hogy áldásban részesítse a fiait: Ézsaut és Jákóbot. Izsák szerette Ézsaut, és őt akarta részesíteni az elsőszülöttségi jog áldásaiban, pedig Ézsau már korábban megvetette az elsőszülöttségi jogát.
Igehely: Róm 4:18-22; Kulcsige: Róm 4:19 „Mert hitében nem gyengült meg, amikor arra gondolt, hogy százesztendős lévén, elhalt már saját teste, és Sára méhe is elhalt.”
Ábrahám erős hite abban nyilvánult meg, hogy előrehaladott kora és testi alkalmatlansága ellenére is bízott Isten ígéretének beteljesedésében. Ő semmit sem kételkedett abban, aki az ígéretet tette, hanem teljesen elhitte, hogy Isten meg is cselekedheti, amit ígért.
Igehely: Józs 14:6-15; Kulcsige: Józs 14:8 „Társaim, akik velem jöttek, megrémítették a nép szívét; én azonban hűségesen követtem Istenemet, az Urat.”
Az idős kor fontos tevékenységi és fejlődési szakasza az életünknek. Nem kell azt gondolni, hogy az öregedéssel vége mindennek, semmi feladatunk nincs tovább az életben, mert alkalmatlanokká váltunk.
Igehely: 2Krón 32:24-33 Kulcsige: 2Krón 32:31 „De amikor a babiloni vezető emberek elküldték hozzá megbízottjaikat, hogy megkérdezzék, milyen csoda történt az országban, elhagyta az Isten, hogy próbára tegye, és kitudódjék, mi lakik a szívében.”
Az ember szívében nagyon sok gondolat, érzés, vágy, kívánság megbújik. Sokszor érezzük azt a kettősséget: egyik pillanatban odaadóan szolgáljuk az Urat, bármit megtennénk Érte, hálásak vagyunk az értünk végzett váltságért, imáink meghallgatásáért; és szinte rögtön utána elfordulunk Tőle, engedünk a kísértőnek, az elismerést magunknak tartjuk meg, jólesik a hízelgés. Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék! (1Kor 10:12). Isten néha megengedi, hogy bizonyos körülmények között ezen indulatok nyilvánvalóvá váljanak.