Mindennapi áhítatok

2020. szeptember 11., péntek

Igehely: Jer 51:15-44; Kulcsige: Jer 51:25 „Én most ellened fordulok, rombolás hegye, aki az egész földet rombolod! – így szól az Úr. Kinyújtom a kezem ellened, lehengerítlek a sziklákról, és égő heggyé teszlek!”

Amikor az Úr fegyelmezni akarta választott népét, Júdát és Jeruzsálemet, a bálványimádásért, a sok vérontásért, lázadásért és minden bűnéért, Babilóniát használta fel eszközként. Isten kalapácsa és fegyvere volt Babilon, aki által Isten összezúzott népeket és országokat.

2020. szeptember 10., csütörtök

Igehely: Jer 50:29-51,10; Kulcsige: Jer 50:46 „Babilon elfoglalásának zajától megrendül a föld, jajgatása hangzik a népek között.”

Babilon a büszkesége és kevély viselkedése miatt pusztul el. Izráel és Júda pedig erős megváltójuk, a Seregek Ura segítségével szabadul meg. Babilon lakóira rettegést hoz, Izráelnek és Júdának nyugalmat ad. Babilon megsemmisül, az ÚR népének ügye győzelemre jut (34.v.).

2020. szeptember 9., szerda

Igehely: Jer 50:1-28; Kulcsige: Jer 50:14 „Íjászok, vegyétek körbe Babilont! Lőjétek, ne sajnáljátok a nyilat, mert vétkezett az Úr ellen!”

Babilon az Isten elleni lázadás városa. Benne a földi dicsőség és emberi hatalom szemben áll Isten népével és városával, a mennyei Jeruzsálemmel. Sok párhuzam van a Jer 50-51 és Jel 17-18 között. Hasznos ezt a négy fejezetet együtt elolvasni.

2020. szeptember 6., vasárnap

Igehely: Jer 27:1-22; Kulcsige: Jer 27:12 „Cidkijjának, Júda királyának is ugyanezeket mondtam: Hajtsátok a nyakatokat Babilónia királyának az igájába, szolgáljátok őt és népét, akkor élni fogtok!”

Jeremiás próféta ugyanazt az üzenetet adta át Júda királyának, Cidkijjának, mint a hozzá érkezett követeknek, akiket Edóm, Móáb, Tírusz, Szidón és az ammóniak királya küldött Jeruzsálembe: hódoljanak be Babilónia királyának, hajtsák nyakukat Nebukadneccar igájába, és élni fognak.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: ApCsel 13:16–32 Kulcsige: ApCsel 13:22 „Amikor őt elvetette, Dávidot emelte királyukká, akiről bizonyságot is tett, és ezt mondta: «Megtaláltam Dávidot, Isai fiát, a szívem szerint való férfit, aki teljesíti minden akaratomat.»”

Ige­sza­ka­szunk úgy utal Dá­vid­ra, mint Isten szíve sze­rin­ti fér­fi­ra. Min­den bu­ká­sa és ku­dar­ca el­le­né­re így em­lé­ke­zik meg róla az Új­szö­vet­ség. Pedig csak annyi­ra volt tö­ké­le­tes, mint bár­me­lyik kis­gyer­mek, akit az édes­ap­ja vég­te­le­nül sze­ret. Isten Dá­vid­ban való örö­mé­nek nem a Dávid tel­je­sít­mé­nye, hanem az Ő szíve volt az oka.