Igehely: Jer 49:34-39; Kulcsige: Jer 49:39 „De az utolsó napokban jóra fordítom majd Élám sorsát! – így szól az Úr.”
Élám ókori iráni államalakulat volt a Perzsa-öbölben, története önmagában is nagyon érdekes és viszontagságos. Évezredeken keresztül fenyegetést jelentett Mezopotámia népeire. Íjászai híres harcosok voltak (Ézs 22:6).
Igehely: Jer 28:1-17; Kulcsige: Jer 28:13 „Menj, és ezt mondd Hananjának: Így szól az Úr: Fajármot törtél össze, de vasjármot csináltál helyette!”
Az igei üzenet szemléltetése gyakori Jeremiás prófétánál: 11 ilyen jelképes cselekedet van a próféta könyvében.
Igehely: Jer 27:1-22; Kulcsige: Jer 27:12 „Cidkijjának, Júda királyának is ugyanezeket mondtam: Hajtsátok a nyakatokat Babilónia királyának az igájába, szolgáljátok őt és népét, akkor élni fogtok!”
Jeremiás próféta ugyanazt az üzenetet adta át Júda királyának, Cidkijjának, mint a hozzá érkezett követeknek, akiket Edóm, Móáb, Tírusz, Szidón és az ammóniak királya küldött Jeruzsálembe: hódoljanak be Babilónia királyának, hajtsák nyakukat Nebukadneccar igájába, és élni fognak.
Igehely: Jer 31:23-40; Kulcsige: Jer 31:33b „Én Istenük leszek, ők pedig az én népem lesznek.”
Miért kellett Istennek új szövetségről gondoskodnia népével kapcsolatban? Talán az első, amelyet Isten adott a zsidó nép számára, erőtlen volt? Nem az Isten által adott szövetséggel, törvénnyel volt a gond, hanem az emberrel, aki megrontotta azt.
Igehely: Jer 31:1-22; Kulcsige: Jer 31:10b-11 „Aki szétszórta Izráelt, össze is gyűjti, és őrzi, mint pásztor a nyáját. Mert megváltotta az Úr Jákóbot, kiszabadította az erősebb kezéből.”
Ebben a szakaszban a helyreállítás ígéretéről olvashatunk. Az Úr biztosítani kívánja népét arról, hogy a helyreállás biztosan meg fog történni, tehát reménykedjenek, és várják az ígéret beteljesedését. Isten megengedte népe szétszóratását, de szintén Ő az, aki össze is gyűjti őket.
Igehely: Jer 30:1-24; Kulcsige: Jer 30:18 „Ezt mondja az Úr: Jóra fordítom Jákób sátrainak sorsát, és megkönyörülök lakóhelyein. A romok helyén fölépül a város, és ott áll majd a palota az őt illető helyen.”
Isten kegyelmes helyreállításának ígéretéről olvashatunk a kijelölt szakaszban. A fogságban levő nép számára vigasztalást jelentett az üzenet. Isten nem felejtette el a népét. Gondoskodni fog arról, hogy hazatérjenek, és az ország újból helyreálljon. Ez ígéret több mindenre rávilágít.
Igehely: 2Krón 20:4–23 Kulcsige: 2Krón 20:17 „Nektek nem is kell majd harcolnotok, csak veszteg állnotok és néznetek, hogyan szabadít meg benneteket az Úr. Ne félj és ne rettegj, Júda és Jeruzsálem! Holnap vonuljatok ellenük, mert veletek lesz az Úr!”
Amikor Istenre tekintünk, akkor ez minden, amit tehetünk. Ez a legtöbb és a legjobb is. Így lesz siker, előrehaladás, győzelem, megmaradás, élet. Hogyan lehetünk ilyenek, mit kell tennünk ezért?
Kiáltsunk Istenhez (4–13)! Jósáfát összehívta a népet imádkozni és böjtölni. Ez a legfontosabb, ez az, ami megerősít, ilyenkor ad Isten vezetést és segítséget. A király vezette az imaórát, ő készült imádkozni, és buzdította az embereket is imára. Így kell megoldani nehéz helyzeteket: imádkozva. Legyen nekünk is ez az erősségünk!