Mindennapi áhítatok

2020. július 24., péntek

Igehely: Fil 3:7-16; Kulcsige: Fil 3:14 „De egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának Krisztus Jézusban adott jutalmáért.”

A cím kapcsán egy ifjú teológus esete jutott eszembe, aki azt a feladatot kapta egyik vizsgáján, hogy írjon dolgozatot A mindenható Isten és az ördög – címmel. A megadott téma nagyot dobbant az ifjú szívében.

2020. július 23., csütörtök

Igehely: Lk 18:27-30; Kulcsige: Lk 18:29-30 „Ő pedig ezt mondta nekik: Bizony mondom nektek, hogy mindaz, aki elhagyta házát vagy feleségét, testvéreit, szüleit vagy gyermekeit az Isten országáért, az a sokszorosát kapja vissza már ebben a világban, a jövendő világban pedig az örök életet.”

Valamit valamiért – tartja a régi mondás. Minél értékesebb a kívánt dolog, annál nagyobb az érte való áldozat készsége is. Jézusnak az elrejtett kincsről és az igazgyöngyről mondott példázatában is ezt látjuk (Mt 13).

2020. július 20., hétfő

Igehely: Lk 14:25-35; Kulcsige: Lk 14:27 „Ha valaki nem hordozza a maga keresztjét, és nem jön utánam, az nem lehet az én tanítványom.”

Jézusnak a legtöbb beszéde (ez is) döntésre felhívó. Ő dönt az ember mellett, az ember dönt Jézus mellett; lehet hozzá jönni, tanítványává lenni. Ám aki Krisztussal akar közösségben élni, annak kizáró jellegű kitételekkel is számolnia kell: „Ha...

2020. július 19., vasárnap

Igehely: 1Kor 9:24-27; Kulcsige: 1Kor 9:24 „Nem tudjátok-e, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyeri el a versenydíjat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek.”

Az evangélium a győzelem örömüzenete. Jézus Krisztus legyőzte a bűnt, a halált, a Sátánt, és szabaddá tette a benne hívőket! Pál azért lett „mindenkinek mindenné”, hogy az egyetlen lehetőséget, Krisztust minél érthetőbben vihesse közel mindenkihez.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Péld 10:17–21 Kulcsige: Péld 10:19 „A sok beszédnél elkerülhetetlen a tévedés, de az eszes ember vigyáz a beszédre.”

A beszéd talán az ember egyik legellentmondásosabb képessége. Ezzel tudunk bátorítani, útba igazítani, segíteni, megnevettetni másokat és kifejezni szeretetünket. Ugyanakkor a beszédünkkel ártani is képesek vagyunk másoknak, megalázni, megsérteni, pletykálni, hazudni. Sőt olyan sebeket tudunk okozni másokban, amelyek nagyon nehezen vagy egyáltalán nem gyógyulnak be az évek során sem. Jakab így ír erről: „Ugyanígy a nyelv is milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat” (Jak 3:5).