Mindennapi áhítatok

2020. április 26., vasárnap

Igehely: Mt 25:14-30; Kulcsige: Mt 25:29 „Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van.”

A tálentumokról szóló példázat célja, hogy bemutassa az elmulasztott lehetőség és az elpazarolt ajándék tragédiáját. Bárki közülünk, aki helyesen szeretne gazdálkodni tálentumaival, meg kell, hogy szívleljen néhány alapvető igazságot Jézus példázatából.

2020. április 25., szombat

Igehely: Mt 25:1-13; Kulcsige: Mt 25:13 „Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok!”

Az Úr Jézus elmond egy példázatot a hallgatóságnak. Van tíz szűz, akik készülnek a vőlegény elébe. De a vőlegény késik. Nem akkor érkezik, amikor várják. A vőlegény késése miatt elalszanak. Éjfélkor felhangzik a kiáltás: Íme, a vőlegény, jöjjetek a fogadására!

2020. április 24., péntek

Igehely: Mt 24:23-51; Kulcsige: Mt 24:35 „Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.”

Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el (35.v.). Minden, ami körülvesz bennünket, mulandó. Péter így írja levelében: az egek recsegve-ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta levő alkotások is megégnek. Mikor fog ez megtörténni?

2020. április 23., csütörtök

Igehely: Mt 24:3-22; Kulcsige: Mt 24:8 „De mindez a vajúdás kínjainak kezdete.”

A tanítványok feltesznek egy kérdést az Úr Jézusnak: Mikor lesznek ezek, és milyen jelei lesznek a te eljövetelednek? Az emberek mindig számolgatták az idejét, de mindig csúfos kudarcot vallottak. Az Úr Jézus sem válaszolja meg az időpontot, azonban két dolog biztos: 1. Jézus visszajön, és 2.

2020. április 22., szerda

Igehely: Mt 23:37-24:2; Kulcsige: Mt 24:2 „Ő azonban így szólt hozzájuk: Látjátok mindezt? Bizony mondom nektek, nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.”

Jézus Krisztus megjövendöli a templom lerombolását. Már egyszer lerombolták a templomot a babilóniaiak. Isten büntetése volt az a nép bálványimádása miatt. Jézus idejében nem volt bálványimádás, de az igazi istentiszteletet felcserélték formaságokkal, emberi hagyományokkal.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Sám 19:9–19 Kulcsige: 1Sám 19:18 „Dávid tehát futva elmenekült. Elment Sámuelhez Rámába, és elmondta neki mindazt, amit Saul tett vele. Azután Sámuellel együtt Nájótba ment, és ott tartózkodtak.”

Dávid Saul ki­rály elől me­ne­kült, de ezen­kí­vül más ki­hí­vá­sok­kal is szem­be kel­lett néz­nie. A sok ve­szély kö­ze­pet­te Is­ten­hez for­dult vé­de­le­mért és út­mu­ta­tá­sért. De nem itt kezd­te az Is­ten­hez for­du­lást – bár soha nem késő el­kez­de­ni. Dávid már ifjú pász­tor­ként meg­ta­nult Is­ten­hez ki­ál­ta­ni. Ami­kor iga­zán nagy ve­szély­ben volt, em­be­ri­leg talán meg­old­ha­tat­lan hely­zet­ben – még ha ag­go­da­lom­mal és kér­dé­sek­kel telve is –, de tö­ret­len bi­za­lom­mal for­dult Is­ten­hez.