Mindennapi áhítatok

2020. március 3., kedd

Igehely: Mt 12:33-37; Kulcsige: Mt 12:33 „Ha jó a fa, jó a gyümölcse is, ha rossz a fa, rossz a gyümölcse is. Mert gyümölcséről lehet megismerni a fát.”

Jézus az őt követő tömegnek legtöbbször nagyon egyszerű, mindenki számára érthető példákat mondott. Ilyen az előttünk álló igeszakasz is. Jézus nem csak beszélt az útról, az igazságról és az életről, hanem Ő maga volt az út, az igazság és az élet.

2020. március 2., hétfő

Igehely: Mt 12:22-32; Kulcsige: Mt 12:28 „Ha viszont én Isten Lelkével űzöm ki az ördögöket, akkor bizony elérkezett hozzátok az Isten országa.”

Íme egy konkrét, nyilvános csoda, ami a szemük láttára történt, amely a tömeget elgondolkoztatta, és kezdték Jézust azonosítani, felismerni. Csakhogy ennek nem örül az ellenzék, ellenség, és ő is jön az ő szemszögével.

2020. február 29., szombat

Igehely: Mt 12:9-14; Kulcsige: Mt 12:11 „Ő pedig ezt mondta nekik: «Ki az az ember közületek, akinek ha egy juha van, és az verembe esik szombaton, nem ragadja meg, és nem húzza ki?»”

Hirtelen nagy érdeklődés lett úrrá a farizeusokon, amikor Jézus szombaton bement a zsinagógába. Meg is kérdezik Jézust, hogy szabad-e szombaton gyógyítani, de nem azért, mert szerették volna, hogy megtegye, hanem hogy vádolhassák Őt. Miért érdekelnek az igei igazságok?

2020. február 28., péntek

Igehely: Mt 12:1-8; Kulcsige: Mt 12:7 „Ha pedig értenétek, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot – nem ítéltétek volna el azokat, akik nem vétkeztek.”

Az Úr Jézus és tanítványai kényszerhelyzetbe kerültek. Épp egy búzatáblán haladtak át, és mivel éhesek voltak, kalászokat téptek és kidörzsölve megették azokat. A farizeusok észrevették őket és a Jézus iránti gyűlöletük csak fokozódott ezzel.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 2Krón 34:14-28 Kulcsige: 2Krón 34:21a „Menjetek, kérdezzétek meg az Urat, hogy mit jelentenek a megtalált könyv igéi rám meg az Izráelben és Júdában megmaradtakra nézve!”

Jó­si­ás szem­be­sül az Úr há­zá­ban ta­lált tör­vény­könyv ki­je­len­té­se­i­vel, igé­i­vel és ez arra kész­tet­te, hogy meg­szag­gas­sa ru­há­it. Rá­ne­he­ze­dett az elő­de­i­től örö­költ hi­á­ba­va­ló­sá­gok súlya és ez bűn­bá­nat­ra kész­tet­te. Nem ér­tet­te tel­jes egé­szé­ben az Is­te­ni üze­ne­tet, de azzal tisz­tá­ban volt, hogy nin­cse­nek rend­jén a dol­gok és ebből nagy baj lesz. Tudni akar­ta Isten üze­ne­tét és ez az alá­za­tos ma­ga­tar­tás, menti meg őt és a népet a kö­ze­le­dő ve­szély­től. Isten az alá­za­tos és tö­re­del­mes szí­vet nem veti meg.