Mindennapi áhítatok

2019. október 16., szerda

Igehely: Lk 11:1-13; Kulcsige: 11:1 „Amikor Jézus elmondta parancsait a tizenkét tanítványnak, továbbment onnan, hogy tanítson és igét hirdessen a városokban.”

Az Úr Jézus minket is imádkozni tanít. Az imádság nem azért van, hogy Isten megtudja, hogy mire van szükségünk, hanem azért, hogy nyilvánvalóvá váljon előttünk és mások előtt, hogy mi van a szívünkben.

2019. október 15., kedd

Igehely: Mt 16:13-16; Kulcsige: 16:14 „Ők így válaszoltak: Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, megint mások pedig Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.”

A kérdés, amit Jézus a tanítványok felé intéz az élet legfontosabb kérdése. Ki neked Jézus Krisztus? Péter meggőződéssel válaszol: „Te vagy a Krisztus”! Felismerte Jézusban azt, akit Isten küldött, azt, Akire neki szüksége van és azt, Akit neki követnie kell, ahhoz, hogy Istenhez jusson.

2019. október 14., hétfő

Igehely: Lk 18:1-7; Kulcsige: 18:7 „Vajon Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá? És várakoztatja-e őket?”

Becsapja magát az ember, amikor azt gondolja, Istenre csak akkor van szüksége, ha bajban van. Úgy-e ilyenkor „forróbban” is imádkozunk, mintha Ő azért lenne, hogy nekünk segítsen, minket kimentsen és bennünket mindig kiszolgáljon.

2019. október 13., vasárnap

Igehely: Mk 10:23-31; Kulcsige: 10:29-30 „Jézus így szólt: Bizony mondom nektek: mindaz, aki elhagyta házát vagy testvéreit, anyját vagy apját, gyermekeit vagy szántóföldjeit énértem és az evangéliumért, az százannyit kap: most ebben a világban házakat és testvéreket, anyát, gyermeket, és szántóföldeket üldöztetésekkel együtt, a jövendő világban pedig örök életet.”

A gazdag ifjú esete megdöbbentette a tanítványokat. Hogy van az, hogy egy ilyen jó erkölcsű ember sem mehet be Isten országába? A tanítványok valószínű magukat kezdték ehhez a fiatalemberhez hasonlítani. Talán köztük nem is volt, aki ennyire jó erkölcsű lett volna.

2019. október 12., szombat

Igehely: Jel 1:9-11a; Kulcsige: 1:10 „Lélekben elragadtattam az Úr napján, és hátam mögül hatalmas hangot hallottam, mint egy trombitáét.”

Minden lelki munkás egyetért abban, hogy nincs nyugdíjba vonulás a lelki munkából. A szolgálat formája, területe és időtartama változhat, sőt ha szükséges, „szombatévet” is lehet igényelni a Megbízótól, de az elhívás az örökkévalóság küszöbéig érvényes.

2019. október 11., péntek

Igehely: ApCsel 20:25-38; Kulcsige: 20:32 „Most pedig Istenre bízlak titeket és kegyelme igéjére, akinek van hatalma arra, hogy építsen és örökséget adjon a szentek közösségében.”

Aggodalom tölthet el, amikor attól, aki valamilyen értelemben függött tőlünk, búcsút kell vennünk. Félve gondolunk arra: hogy fog ő ezután önállóan boldogulni? Lehet, Pál apostolban is hasonló gondolatok fogalmazódtak meg a milétoszi kikötőben efézusi tanítványaival kapcsolatosan.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Zsolt 85:9–14 Kulcsige: Zsolt 85:11-12 „Szeretet és hűség találkoznak, igazság és béke csókolgatják egymást. Hűség sarjad a földből, és igazság tekint le a mennyből.”

Ebben a zsol­tár­ban azt lát­juk, hogy Isten vissza­ve­ze­ti Iz­rá­elt az áldás bir­to­ká­ba, az or­szág­ba, amit meg­ígért. Meg van hir­det­ve a bé­kes­ség. A bűn­bo­csá­nat az Úr jó­sá­gá­nak és ir­gal­má­nak a gyü­möl­cse. A sze­re­tet is­te­ni jel­lem­vo­nás. Ő előbb sze­re­tett min­ket. A hűség ugyan­csak is­te­ni, mert Ő magát meg nem ta­gad­hat­ja. Ezzel szem­ben a mi hű­sé­günk olyan, mint a reg­ge­li felhő. „Hűség sar­jad a föld­ből”: ez azt je­len­ti, hogy be­tel­je­sül min­den ígé­ret, amit Iz­rá­el ka­pott. „Most pedig Krisz­tus Jé­zus­ban ti, akik egy­kor »távol« vol­ta­tok, »közel« ke­rül­te­tek a Krisz­tus vére által” (Ef 2:13).