Igehely: Róm 14:5-12; Kulcsige: 14:10 „Akkor te miért ítéled el testvéredet? Vagy te is, miért veted meg testvéredet? Hiszen mindnyájan oda fogunk állni Isten ítélőszéke elé.”
Az Isten Szentlelke azon munkálkodik, hogy az Isten gyermekei egyek legyenek Jézus Krisztusban. Az ördög viszont azon, hogy ne legyen egység Isten népe között.
Igehely: Róm 14:1-4; Kulcsige: 14:1 „A hitben erőtlent pedig fogadjátok be, de ne azért, hogy nézeteit bírálgassátok.”
A Gyülekezet Krisztus teste. Krisztus testének tagjai pedig azok az újjászületett és megváltott emberek, akik elindultak a szentek tökéletesítése útján, a Krisztushoz való hasonlóság útján, amíg kiábrázolódik bennük a Krisztus.
Igehely: Róm 13:11-14; Kulcsige: 13:14a „Hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust.”
Pál apostol erőteljes felhívást intéz ma felénk: ébredjünk fel az álomból, mert az idő nagyon múlik, az üdvösség pedig közelebb van hozzánk, mint mikor hívővé lettünk.
Igehely: Róm 13:8-10; Kulcsige: 13:9 „Mert ez a parancsolat: «ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne kívánd a másét”, és bármi más parancsolat ebben az igében foglalható össze: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!»”
Ha valaki közel van Istenhez és vele személyes közösségben van, távol áll tőle, hogy az életét megrontsa paráznasággal, gyilkossággal, lopással és mások javainak kívánásával. Tudja, hogy Isten mindent lát, előle elrejteni semmit sem lehet, és számon lesz kérve mindenért.
Igehely: Róm 13:1-7; Kulcsige: 13:1 „Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, Istentől rendeltetett.”
A felső hatalmasság Istentől van. Nem szegülhetünk neki ellene addig, amíg a jó rendért, a nyugodt életért és a külső szabadságunkért dolgozik.
Igehely: Róm 12:17-21; Kulcsige: 12:19a „Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim.”
Egy imaház tetőcserepeit minden héten megrongálta valaki kövekkel. Hetek múltával egyre csak nőt az összetört cserepek száma. Egy alkalommal a gyülekezet pásztora az imaházhoz közel sétált, amikor észrevette, hogy két tinédzser abban versenyezik, ki tud több követ hajítani az imaház tetejére.
Igehely: 1Sám 19:9–19 Kulcsige: 1Sám 19:18 „Dávid tehát futva elmenekült. Elment Sámuelhez Rámába, és elmondta neki mindazt, amit Saul tett vele. Azután Sámuellel együtt Nájótba ment, és ott tartózkodtak.”
Dávid Saul király elől menekült, de ezenkívül más kihívásokkal is szembe kellett néznie. A sok veszély közepette Istenhez fordult védelemért és útmutatásért. De nem itt kezdte az Istenhez fordulást – bár soha nem késő elkezdeni. Dávid már ifjú pásztorként megtanult Istenhez kiáltani. Amikor igazán nagy veszélyben volt, emberileg talán megoldhatatlan helyzetben – még ha aggodalommal és kérdésekkel telve is –, de töretlen bizalommal fordult Istenhez.