Igehely: 2Kor 3:17-18; Kulcsige: 3:18 „Mi pedig, miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre.”
Ahol az Úr Lelke, ott a szabadság a bűntől, a haláltól, a törvényeskedéstől, az önigazságtól, az ítélettől, a vádtól (Jn 8:32,36). Így Istentől semmi sem választ el! Ez különösképpen megtapasztalható az újszövetség korszakában.
Igehely: Jak 4:4-10; Kulcsige: 4:6 „De még nagyobb kegyelmet is ad, ezért mondja: «Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad.»”
A világ akaratosan, büszkén lázad a teremtő, gondoskodó és megváltó Isten ellen. Nem haladhatunk velük egy irányba, mert nem értünk egyet. Nem vágyhatunk a világi társaságok barátságára, befogadására, teljes elismerésére! Ne engedjünk csábításuknak, ne flörtöljünk velük (Jn 17:14-19)!
Igehely: 1Pt 4:10-11; Kulcsige: 4:10 „Amilyen lelki ajándékot kaptatok, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai.”
Krisztus visszajövetelét várjuk imádkozva, egymást szeretve és szolgálva. Isten népének mindenik megtért, újjászületett és a Szentlélek által vezetett tagja kapott valamilyen szellemi ajándékot.
Igehely: 1Kor 1:4-9; Kulcsige: 1:5 „Mert őbenne meggazdagodtatok mindenben: minden beszédben és minden ismeretben.”
Pál apostol azt is közli ennek a levelének indításában, hogy mindenkor hálát ad a Krisztus Jézusban a korinthusi gyülekezetnek adatott kegyelemért. Mégis mindkét hozzájuk címzett írásában további kegyelmet és békességet kíván nekik.
Igehely: Zsolt 94:1-23; Kulcsige: 94:17 „Ha az Úr nem segített volna rajtam, én már a csend honában laknék.”
Az emberi társadalomban, történelemben gyakran tapasztalunk fonákságot, igazságtalanságot, reménytelenséget, tragédiát. Ilyenkor a hívő ember Isten beavatkozását kéri őszinte imában. Emberekre kevésbé támaszkodhat. Ellenben az Úr segítségét gyakran megtapasztalhatjuk.
Igehely: Ef 4:1-12; Kulcsige: 4:7 „A kegyelem pedig mindegyikünknek Krisztus ajándékának mértéke szerint adatott.”
Pál apostol mindannyiunkhoz kéréseket intézett azért, hogy az Istentől kegyelemből kapott elhívásunkhoz méltóan éljünk. Meghívásunk örök közösségről, üdvösségről és szent szolgálatról szól. Az Úr kegyelméből kínálta fel a mindannyiunknak egyenlően szánt szellemi értékeket.
Igehely: Róm 14:15–18, Gal 5:22–23 „A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény.”
Isten ajándéka az, hogy az ember eszik, iszik, jól él munkája után és örvendezik. Pál szerint vigyázni kell azokkal, akik tiltják Isten jó ajándékainak hálaadással való élvezetét, az örvendezést (1Tim 4:3-4). Azt is mondja, hogy az öröm egyenesen a Lélek gyümölcse (Gal 5:22), s mindenkor örülnünk kell (Fil 4:4). Azonban, arra is figyelmeztet, hogy noha szabad evés és ivás által örülni, ez ne legyen mások megbotránkoztatására, inkább legyünk készek ebben lemondásra (Róm 14:1-15). De akkor hogyan örülhetünk, ha korlátoznunk kell magunkat mások lelkiismeretére nézve?