Mindennapi áhítatok

2019. április 22., hétfő

Igehely: Jn 20:19-23; Kulcsige: 20:19 „Aznap, amikor beesteledett, a hét első napján, ott, ahol összegyűltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: Békesség nektek!”

Ma reggel egy különösen szép és felemelő találkozás képe van előttünk. Jézus Krisztus még aznap, a feltámadás napjának estéjén felkeresi tanítványait. Ő tudta, hogy erre a találkozásra nagy szükségük lesz a tanítványoknak. Nézzük meg egy néhány gondolatban, hogy miért is?

2019. április 21., vasárnap

Igehely: Jn 20:1-10; Kulcsige: 20:1 „A hét első napján, korán reggel, amikor még sötét volt, a magdalai Mária odament a sírhoz, és látta, hogy a kő el van véve a sírbolt elől.”

Az evangélium olvasásakor többször feltűnt nekem az, hogy a tanítványok milyen nehezen értettek meg bizonyos dolgokat Jézus tanításaiból. Látásuk, értelmük nagyon korlátozott volt.

2019. április 20., szombat

Igehely: Jn 19:38-42; Kulcsige: 19:38 „Aki pedig látta ezt, az tesz róla bizonyságot, és az ő bizonyságtétele igaz, és ő tudja, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek.”

A zsidók vezetői, mint akik jól végezték a dolgukat, ünnephez készülődtek. Elhatározták, hogy a Páska ünnepének a hangulatát nem ronthatják a kereszten függő holttestek. Kik lesznek azok, akik Jézust eltemetik?

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Péld 10:17–21 Kulcsige: Péld 10:19 „A sok beszédnél elkerülhetetlen a tévedés, de az eszes ember vigyáz a beszédre.”

A be­széd talán az ember egyik leg­el­lent­mon­dá­so­sabb ké­pes­sé­ge. Ezzel tu­dunk bá­to­rí­ta­ni, útba iga­zí­ta­ni, se­gí­te­ni, meg­ne­vet­tet­ni má­so­kat és ki­fe­jez­ni sze­re­te­tün­ket. Ugyan­ak­kor a be­szé­dünk­kel ár­ta­ni is ké­pe­sek va­gyunk má­sok­nak, meg­aláz­ni, meg­sér­te­ni, plety­kál­ni, ha­zud­ni. Sőt olyan se­be­ket tu­dunk okoz­ni má­sok­ban, ame­lyek na­gyon ne­he­zen vagy egy­ál­ta­lán nem gyó­gyul­nak be az évek során sem. Jakab így ír erről: „Ugyan­így a nyelv is mi­lyen kicsi test­rész, mégis nagy dol­gok­kal kér­ke­dik. Íme, egy pa­rá­nyi tűz mi­lyen nagy erdőt fel­gyújt­hat” (Jak 3:5).