Mindennapi áhítatok

2019. március 21., csütörtök

Igehely: Jn 18:28-40; Kulcsige: 18:37 „Pilátus ezt mondta neki: Akkor mégis király vagy te? Jézus így válaszolt: Te mondod, hogy király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról: mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra.”

Jézus beszélgetése Pilátussal több témát is érint. Király vagy-e Te? – kérdi a helytartó. Ha igennel válaszol, ez félreérthető lett volna, mert Pilátus csak földi keretek között gondolkozott. Ezért Jézus arról beszél, hogy országa nem ebből a világból való.

2019. március 20., szerda

Igehely: Jn 18:19-24; Kulcsige: 18:23 „Jézus így válaszolt neki: Ha rosszat mondtam, bizonyítsd be, hogy rossz volt, ha pedig jót mondtam, miért ütsz engem?”

Jézus kérdésére a szolga, aki arcul ütötte Őt, nem tud válaszolni, semmi bűnt nem tud ráolvasni. Első látásra mintha jelentéktelen lenne ennek az esetnek a feljegyzése, mert Jézus bűntelensége nem itt van bizonyítva, hanem a főtörvényszéken.

2019. március 17., vasárnap

Igehely: Jn 17:24-26; Kulcsige: 17:24 „Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, azok is ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem már a világ kezdete előtt.”

János evangéliuma 17. fejezetét Jézus főpapi imájának nevezik. Jézus arra kéri az Atyát, hogy dicsőítse meg Őt azzal a dicsőséggel, amely az övé volt már a világ teremtése előtt.

2019. március 16., szombat

Igehely: Jn 17:20-23; Kulcsige: 17:23 „Én őbennük és te énbennem, hogy teljesen eggyé legyenek, hogy felismerje a világ, hogy te küldtél el engem, és úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél.”

Ma reggeli igénkben három kulcsszó csillan fel: egység, dicsőség és szeretet. Az egységről már szó volt a szerdai igeszakaszunkban. A hívők és a gyülekezet szent egysége abból fakad, hogy Jézus és az Atya egysége árad bennünk és közöttünk.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 2Tim 2:19–21 „Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelyre ez van pecsételve: «Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!» Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is, amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók. Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.”

Az életünk során különféle kapcsolataink vannak. Ezek sokszor tágabb vagy szorosabbra fűzött viszonyokat hoznak létre. Pálnak szoros kapcsolata volt Timóteussal, a hitben szeretett fiával, mert olyan mély témákat osztott meg vele, amelyeket nem akárkivel lehet megbeszélni. A házon belüli dolgokat csak a házhoz tartozók tudhatják. Gondolkozzunk most el, hogy nekünk van-e ilyen szoros kapcsolatunk valakivel, és mit beszélünk meg vele?