Mindennapi áhítatok

2019. január 28., hétfő

Igehely: Jn 6:60-71; Kulcsige: 6:63 „A Lélek az, aki életre kelt, a test nem használ semmit: azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: Lélek és élet.”

A hívő ember életének alapvető része a Jézus Krisztussal való személyes kapcsolat. Az embernek lehet vallása, de ha nincs Krisztusa, akkor elveszett. Krisztus nélkül nincs békessége, igazi öröme, de ami a legfontosabb: igazi élete sincs.

2019. január 26., szombat

Igehely: Jn 6:32-40; Kulcsige: 6:40 „Mert az én Atyámnak az az akarata, hogy annak, aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.”

A magyar ember étrendjéből elmaradhatatlan a kenyér. Életet,erőt ad. Lelkünk számára ugyanilyen fontos a „mennyei kenyér.” Imádkozzuk, hogy: „…mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma…”, de attól tartok, hogy csak a fizikai kenyeret kérjük Istentől.

2019. január 25., péntek

Igehely: Jn 6:22-31; Kulcsige: 6:27 „Ne veszendő eledelért fáradozzatok, hanem az örök életre megmaradó eledelért, amelyet az Emberfia ad majd nektek, mert őt pecsétjével igazolta az Atya Isten.”

Költöztetek-e már? Amikor Floridába költözött a családunk, hamar rájöttünk, hogy sok olyan dolog, amit addig értékesnek tartottunk, nem volt az, és amint a teherautóban egyre kevesebb hely maradt, a tulajdonunkban levő dolgok értékrendje gyorsan átrendeződött.

2019. január 23., szerda

Igehely: Jn 6:1-15; Kulcsige: 6:11 „Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek; ugyanúgy osztott a halakból is, amennyit kívántak.”

Mikor érezted utoljára, hogy éhes vagy? Az én kedvenc ételem, amikor megéhezem, a vajas kenyér. Amikor a családunkkal Floridába költöztünk, az első dolgok között az volt, hogy megtaláljuk azt a kenyeres üzletet, ahol jó magyaros kenyeret árulnak.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Jer 22:10-19 Kulcsige: Jer 22:15b-16 „De törvényesen és igazságosan járt el: ezért ment jól a dolga! Jogához segítette a nincstelent és szegényt, ezért ment jól a dolga! Így tesz, aki ismer engem – így szól az Úr.”

Az emberek általában törekszenek valamilyen módon az elismerésre. Igyekszenek, ha nem is maradandót, de pozitív hagyatékot tudni maguk mögött. Vannak, akik fizikai létesítményeket hoznak létre, mások szellemileg alkotnak nagyot, irodalom, zene területén. Egyeseknek szobrokat emelnek, másokat más módon ismernek el, jegyeznek az utókornak. A talentumait, tehetségét, tudását, tapasztalatait, hitét mindenki szeretné kamatoztatni legjobb belátása szerint.