Mindennapi áhítatok

2018. október 27., szombat

Igehely: Jak 5: 1-11; Kulcsige: Jak 5:10 „Vegyetek példát, testvéreim, a szenvedésben és a türelemben a prófétákról, akik az Úr nevében szóltak.”

A héten a gonosz problémájáról elmélkedtünk. Itt az apostol a gonosznak az egyik leggyakoribb hétköznapi megjelenéséről beszél: amikor emberek visszaélnek hatalmukkal, vagyonukkal, visszatartják a munkások bérét, és a kiszolgáltatott igazakat nemcsak kihasználják, hanem elítélik és meg is ölik.

2018. október 25., csütörtök

Igehely: Hab 3; Kulcsige: Hab 3:18 „De én vigadozni fogok az Úr előtt, víg örömre indít szabadító Istenem.”

A hit által élő igaz embernek is szüksége van arra, hogy meglássa Isten tetteit. Van, amikor ez erős hitbeli látásként jelenik meg, és akkor eltölt bennünket az öröm a Szabadító Istenben. A próféta megkapta jutalmát. Teljes bizonyosságot kapott arról, hogy Isten végül megbünteti a gonoszt.

2018. október 23., kedd

Igehely: Zsolt 66.; Kulcsige: Zsolt 66:12 „Embert ültettél a nyakunkra, hol tűzbe, hol vízbe jutottunk, de kivezettél, és felüdültünk.”

Az ezeréves magyar történelemben kevés volt a békés időszak. Elnyomás és szabadságharc jellemezte az évszázadokat. Újra és újra megnyilvánult ezekben a szabadság iránti vágy és az elnyomással szembeni belső ellenállás.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 2Krón 34:14-28 Kulcsige: 2Krón 34:21a „Menjetek, kérdezzétek meg az Urat, hogy mit jelentenek a megtalált könyv igéi rám meg az Izráelben és Júdában megmaradtakra nézve!”

Jó­si­ás szem­be­sül az Úr há­zá­ban ta­lált tör­vény­könyv ki­je­len­té­se­i­vel, igé­i­vel és ez arra kész­tet­te, hogy meg­szag­gas­sa ru­há­it. Rá­ne­he­ze­dett az elő­de­i­től örö­költ hi­á­ba­va­ló­sá­gok súlya és ez bűn­bá­nat­ra kész­tet­te. Nem ér­tet­te tel­jes egé­szé­ben az Is­te­ni üze­ne­tet, de azzal tisz­tá­ban volt, hogy nin­cse­nek rend­jén a dol­gok és ebből nagy baj lesz. Tudni akar­ta Isten üze­ne­tét és ez az alá­za­tos ma­ga­tar­tás, menti meg őt és a népet a kö­ze­le­dő ve­szély­től. Isten az alá­za­tos és tö­re­del­mes szí­vet nem veti meg.