Igehely: Lk 12:13-21; Kulcsige: Lk 12:20 „Isten azonban azt mondta neki: Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál?”
Egyszer valaki a sokaságból a következő kéréssel fordult a jó Mesterhez: „Mester, mondd meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!” Jézus vehette volna bizalomból fakadó megtiszteltetésnek a kérést.
Igehely: Lk 12:1-12; Kulcsige: Lk 12:8 „Mondom nektek: ha valaki vallást tesz rólam az emberek előtt, az Emberfia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt.”
A bizonyságtétel egyik fontos pillér a négy lelki törvény közül az igeolvasás, imádság és közösséggyakorlás mellett. Hitünk megvallása a Szentírás szerint üdvösség kérdése: Ha száddal úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed… akkor üdvözülsz (Róm 10,9).
Igehely: Lk 11:37-54; Kulcsige: Lk 11:41 „Azt adjátok oda alamizsnául, ami belül van, és minden tiszta lesz nektek.”
A felszínesség és a külső szempontokra figyelés mindig a belső lényeg kárára van. Pedig a belső a fontosabb, a láthatatlanok értéke messze meghaladja a láthatókét. A látszat kísértése ősi probléma, Káin áldozatától kezdve egészen az utolsó ítéletnapig.
Igehely: Lk 11:33-36; Kulcsige: Lk 11:34 „A test lámpása a szem. Ha a szemed tiszta, az egész tested világos, de ha gonosz, a tested is sötét.”
Láttál-e már olyan lámpást, amely sötétséget áraszt maga körül? Jézus az emberi szemet olyan lámpáshoz hasonlítja, amely világosságot vagy sötétséget sugároz, attól függően, hogy milyen funkcióra van állítva. Ez a hatás főleg befelé érvényesül.
Igehely: Lk 11:29-32; Kulcsige: Lk 11:32 „Ninive lakói feltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítélik, mert ők megtértek Jónás prédikálására, de íme, nagyobb van itt Jónásnál.”
A megtérés Isten csodája, ami a Szentlélek munkája és az ember tudatos döntése által történik. Ez a folyamat a bűn és az elveszett állapot felismerésével kezdődik, majd a bűnös életmód megbánásával, megvallásával és elhagyásával folytatódik.
Igehely: Lk 11:14-28; Kulcsige: Lk 11:23 „Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem velem gyűjt, az tékozol.”
Aki Jézussal és az Ő munkájával találkozik, az nem lehet semleges. Éppen emiatt, a Jézust hallgatók és Őt szemlélők hozzáállása nagyon megoszlott. Ellentétes vélemények, ellentétes érzések és megnyilvánulások jöttek felszínre.
Igehely: Jób 32:6–12 Kulcsige: Jób 32:8 „De csak a lélek az a halandóban, a Mindenható lehelete, ami értelmessé teszi.”
A három barát hosszú vitát folytatott Jóbbal a szenvedése okairól. Egy idő után a vita elakadt. Elihú eddig türelmesen várt a megszólalással, mivel fiatalabb volt a többieknél. Úgy érezte, hogy most már megszólalhat, mert fontos üzenete van Jób és barátai számára (5–7 v.). Azt állítja, hogy az embernek nem az előrehaladott kora, hanem az Istennek benne lakó Lelke adja a bölcsességet (8.v.).
Jób szenvedéstörténetének kontextusában az igazi bölcsesség a megpróbált Jób ajkán fogalmazódik meg: „Bizony könnyelmű voltam! Mit felelhetnék neked? Kezemet a számra teszem” (Jób 40:4).