Mindennapi áhítatok

2018. január 9., kedd

Igehely: Lk 4:16-30; Kulcsige: Lk 4:22 „Mindnyájan egyetértettek vele, majd elcsodálkoztak azon, hogy a kegyelem igéit hirdeti, és azt kérdezgették: Nem József fia ez?”

Mai áhítatunkban lehetőségünk van tovább elmélkedni Jézus galileai szolgálata felett. Igeszakaszunk arról szól, hogy hogyan fogadták szolgálatát Názáretben, ahol ifjúságát töltötte és felnevelkedett. Amikor a zsinagógában (állva) felolvasta a prófétai igét, az ún.

2018. január 6., szombat

Igehely: Lk 3:21-22; Kulcsige: Lk 3:21 „Történt, hogy amikor az egész nép megkeresztelkedett, és Jézus is megkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég.”

Lukács elmondja, hogy az egész nép megkereszteltette magát Jánossal bűnbánata jeléül. Egyként a sok közül megkeresztelkedett Jézus is. Ám ezt az egészen röviden leírt eseményt kiemelte és emlékezetessé tette mindenki számára maga Isten Lelke.

2018. január 5., péntek

Igehely: Lk 3:15-20; Kulcsige: Lk 3:16 „János így válaszolt mindenkinek: Én vízzel keresztellek titeket, de eljön az, aki erősebb nálam, és én arra sem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam: Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket.”

Bemerítő János igehirdetése hatalmas prófétai szó volt a régóta próféciára szomjazó nép körében. Érthető tehát, ha a megígért Messiást keresték a hallgatók Jánosban. Ő azonban minden félreértést eloszlatott, amikor önmagának az Eljövendőhöz való viszonyáról nyilatkozott.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 2Sám 13:7–19 Kulcsige: 2Sám 13:15 „Utána azonban annyira meggyűlölte őt Amnón, hogy nagyobb lett a gyűlölete, amellyel gyűlölte, annál a szerelemnél, amellyel szerette, és ezt mondta neki Amnón: Kelj fel, eredj innen!”

A sze­xu­á­lis for­ra­da­lom az 60-as évek­től át­ala­kí­tot­ta a nyu­ga­ti tár­sa­da­lom fi­a­tal­ja­i­nak élet­fel­fo­gá­sát. Igye­kez­tek le­bon­ta­ni azo­kat a kor­lá­to­kat, ame­lye­ket Isten ál­lí­tott fel. El­fo­ga­dot­tab­bá vált a há­zas­ság előt­ti nemi élet, a sze­xu­á­lis tar­tal­mak fo­gyasz­tá­sa, a sza­ba­dos­ság, hogy min­den­ki sza­ba­don el­dönt­he­ti, hogy ho­gyan él. Ez a mai vi­lág­ra még in­kább jel­lem­ző.