Mindennapi áhítatok

2017. december 4., hétfő

Igehely: 1Kor 15:9-20; Kulcsige: 1Kor 15:19 „Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.”

A 9. versben egy elég nyomorult emberként mutatkozik be Pál: a. „mert én legkisebb vagyok az apostolok között”, b. „arra sem vagyok méltó”, c. „üldöztem Isten egyházát”... Pálban elevenen élt megtérése előtti viselkedése, nyomorult élete.

2017. december 3., vasárnap

Igehely: Róm 9:6-13; Kulcsige: Róm 9:8 „Azaz nem a testi származás szerinti gyermekek Isten gyermekei, hanem az ígéret gyermekei számítanak az ő utódainak.”

Isten megígérte Ábrahámnak, hogy utódaiban fog áldást nyerni a föld valamennyi népe. Ennek az áldásnak a kizárólagos oka abban rejlik, hogy Ábrahám hitt Isten szavának és további cselekedeteit ez a hit határozta meg.

2017. december 2., szombat

Igehely: Ézs 55:6-13; Kulcsige: Ézs 55:10-11 „Mert ahogyan az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi; magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem.”

Az Úr őszinte keresése eléri célját! Még mindig megtalálható Ő. A gyermeki hitből fakadó segítségül hívása eléri célját! Még mindig közel van hozzánk Ő. Érdemes a bűnösnek az Úrhoz térni, érdemes az álnok gondolatokat feladni, mert az Úr irgalmaz az ilyen embereknek, és kész megbocsátani!

2017. december 1., péntek

Igehely: Ézs 1:10-20; Kulcsige: Ézs 1:18 „Jöjjetek, szálljunk vitába! - mondja az Úr. Ha vétkeitek skarlátpirosak is, hófehérekké válhattok, ha vérvörösek is, mint a bíbor, fehérekké lehettek, mint a gyapjú.”

Az Úr igéjét, tanítását olvastuk az igében. Nem emberi, törvényeskedő vélekedést! Ézsaiás korában is a választott nép gyakorlatában szemkápráztatóan zajlottak a vallási ünnepek, hozták a sok véres áldozatot, égőáldozatot, ami Isten szemében mind hazug áldozatnak bizonyult.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Ruth 3:8–15 Kulcsige: Ruth 3:10 „Ekkor azt mondta Bóáz: «Áldjon meg az Úr, leányom! Hűségedet most még jobban megmutattad, mint korábban, mert nem jártál az ifjak után, sem szegény, sem gazdag után.»”

Ruth hű­sé­ge el­ső­sor­ban abban mu­tat­ko­zott meg, hogy maga mö­gött hagy­ta régi éle­tét, csa­lád­ját, bál­vá­nya­it, is­te­ne­it, szo­ká­sa­it. El­in­dult az is­me­ret­len­be, hű­sé­get ígért Naó­mi­nak és Naómi Is­te­né­nek. Alá­zat­tal el­fo­gad­ta anyó­sa ta­ná­csa­it. Alá­ren­del­te magát az Is­ten­től ka­pott tör­vé­nyek­nek. Két fon­tos dol­got fi­gyel­he­tünk meg a vi­sel­ke­dé­sé­vel kap­cso­lat­ban: 1. Ruth az ak­ko­ri szo­ká­sok sze­rint járt el, me­lyek közül a leg­több ma már ne­he­zen ért­he­tő. Ezért hiba lenne a mai, er­köl­csi­leg rom­lott világ torz szem­üve­gén át nézni a tet­tét. 2.