Mindennapi áhítatok

2017. december 29., péntek

Igehely: Lk 2:41-50; Kulcsige Lk 2:46b „A tanítómesterek körében ült, hallgatta és kérdezte őket.”

Egy zsidó fiú tizenkét vagy tizenhárom éves korában válik a törvény gyermekévé. Amikor Jézus tizenkét esztendős lett, családja elment évenkénti zarándokútjára Jeruzsálembe, a páska ünnepére. Ez volt Jézus Krisztus első belépése mennyei Atyjának földi templomába.

2017. december 28., csütörtök

Igehely: Lk 2:36-40; Kulcsige: Lk 2:38 „Abban az órában is megjelent, hálát adott Istennek, és beszélt róla mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megváltását.”

Amikor leteltek Mária tisztulásának a napjai a szülés után, ahogyan Isten előírta Mózes által, József és Mária felvitte Jézust Jeruzsálembe, a templomba, hogy ott bemutassák az Úrnak. Isten már várta ott őket két szolgáján keresztül is, akik kétség nélkül isteni kinyilatkoztatásokat kaptak.

2017. december 27., szerda

Igehely: Kol 1:13-23; Kulcsige: Kol 1:15 „Ő a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény előtt.”

Az Atya Isten csodálatos ajándéka Jézus Krisztus. Szabadításunk érdekében Isten megnyitotta a mennyet, hogy a földre engedje szeretett Fiát. Krisztus egy földi országba érkezett egy időre, és megnyitotta annak a lehetőségét, hogy az ember újjászülessen, és az Ő országába mehessen (13.

2017. december 26., kedd

Igehely: Zsid 2:5-9; Kulcsige: Zsid 2:7-8a „Rövid időre kisebbé tetted őt az angyaloknál, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg, mindent lába alá vetettél.”

Aki már látott angyalt, az tudja, hogy milyen a ragyogó, dicsőséges lény, hófehér ruhában. Ha ezek az ismeretlen, de lenyűgöző lények olyan nagy tiszteletet kaptak Isten választott népétől, akkor általuk jobban meg tudta magyarázni a levél írója Isten Lelke által, hogy kicsoda a Fiú.

2017. december 25., hétfő

Igehely: Mik 5:1-4a (2-5a); Kulcsige: Mik 5:1a „Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen.”

Érdekes története van az efratai Betlehemnek, ennek a látszólag jelentéktelen kisvárosnak. Az errefelé vezető úton halt meg Ráhel, a szeretett feleség, és itt született Benjámin (Jobb kezem fia).

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 2Krón 20:31–37 Kulcsige: 2Krón 20:31–32 „Így uralkodott Jósáfát Júdában. Harmincöt éves volt, amikor király lett, és huszonöt évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Azúbá volt, Silhí leánya. Apjának, Ászának az útján járt, nem tért le róla. Azt tette, amit helyesnek lát az Úr.”

Jó ne­ve­lés­ben ré­sze­sült. Szü­lei a nemes dol­gok­ra ne­vel­ték, és ez sokat szá­mít. Egy sötét, bűnös vi­lág­ban fon­tos az a fény, amit elénk tar­ta­nak azért, hogy bol­do­gul­junk. Ér­té­kel­jük ezt!

Hosszan ural­ko­dott. 25 év – egy ne­gyed­szá­zad. Sok min­dent vég­hez­vi­he­tett. El­kez­dett va­la­mit, és volt ideje meg­fi­gyel­ni a kö­vet­kez­mé­nye­ket. Hosszú­tá­von kell nézni az éle­tet: a föl­dit az örök­ké­va­ló­ság szem­pont­já­ból.