Mindennapi áhítatok

2017. október 5., csütörtök

Igehely: 2Tessz 3:6-15; Kulcsige: 2Thessz 3:14 „Ha pedig valaki nem engedelmeskedik levélbeli intésünknek, azt jegyezzétek meg magatoknak: ne tartsatok vele kapcsolatot, hogy megszégyenüljön.”

Minél nagyobb egy település, annál inkább előfordul, hogy utcai, vagy háznál kopogtató kéregetővel találkozunk. Egyesek gyülekezetekbe is bejönnek szerencsét próbálni, bízva a hívők jószívűségében. Többen hívőknek adják ki magukat. Kell-e adni nekik, mikor, mit, mennyit, hányszor?

2017. október 4., szerda

Igehely: Mt 15:1-9; Kulcsige: Mt 15:3 „Ő így válaszolt nekik: És ti miért szegitek meg Isten parancsolatát a ti hagyományotokért?”

Nemrég egyik idős testvér a gyülekezetben kezdés előtt ezt mondta nekem: régen (az ő fiatalkorában) meg volt szabva, hogy kezdés előtt a gyülekezetben hogy kell viselkedni, miről szabad beszélgetni, hogyan kell ülni a padban, mit kell olvasni.

2017. október 3., kedd

Igehely: Neh 8:1-12; Kulcsige: Neh 8:8 „Szakaszokra osztva olvasták a könyvet, Isten törvényét, és úgy magyarázták, hogy a nép megértette az olvasottakat.”

Egyszer egy lelkipásztor vendégszolgálatra hívott meg egy másik lelkipásztort, akit úgy ismert, hogy az Úr használja, és igehirdetései során sokan megtérnek, mások lelkileg megújulnak, a hallgatók élete pozitívan megváltozik. Így történt ez most is.

2017. október 2., hétfő

Igehely: 5Móz 4:1-10; Kulcsige: 5Móz 4:2 „Semmit se tegyetek hozzá ahhoz, amit megparancsolok nektek, és semmit se vegyetek el belőle! Tartsátok meg Isteneteknek, az Úrnak parancsolatait, amelyeket megparancsolok nektek. 5Móz 13,1 ; Jel 22,18-19

Minden országban megszokott dolog, hogy azokat a rendeléseket, törvényeket, amelyeket a Parlamentben megszavaznak, időközönként módosítják, egyeseket eltörölnek vagy újakat hoznak. Változik a társadalom, a körülmények, a szükség.

2017. október 1., vasárnap

Igehely: Róm 15:1-6 „Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk. Mindegyikünk a felebarátja kedvét keresse, mégpedig annak javára és épülésére. Hiszen Krisztus sem a maga kedvére élt, hanem amint meg van írva: „A te gyalázóid gyalázásai hullottak énreám.” Zsolt 69,10 Mert amit korábban megírtak, a mi tanításunkra írták meg, hogy az Írásokból türelmet és vigasztalást merítve reménykedjünk. A türelem és vigasztalás Istene pedig adja meg nektek, hogy egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint, Fil 2,2 hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek a mi Urunk Jézus Krisztus Istenét és Atyját.”

Nemcsak Nyugaton, a szomszéd országokban, hanem immár itthon is, a saját városunkban, falunkban, nagy vagy kis gyülekezetünkben kell szembenéznünk azzal, hogy egyre többen döntenek amellett, hogy kilépnek a közösségből, újakat alapítanak, vagy ezekhez csatlakoznak.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 2Krón 10:1–11 Kulcsige: 2Krón 10:7 „Amikor látták mindazok az izráeliek, akik a völgyben laktak, hogy azok megfutamodtak, és hogy Saul is meghalt fiaival együtt, elhagyták városaikat, és elmenekültek, a filiszteusok pedig odajöttek, és letelepedtek azokban.”

Lehet jó esé­lyek­kel kez­de­ni egy élet­pá­lyát, de könnyen el lehet ron­ta­ni az irányt. Ro­bo­ám a nagy esé­lyét el­ját­szot­ta, annak el­le­né­re, hogy meg­volt min­den jo­go­sult­sá­ga arra, hogy Sa­la­mon, a bölcs ki­rály utó­da­ként győz­tes le­gyen. Di­a­dal­me­net­ben ve­zet­het­te volna to­vább Isten népét. Elő­ször jól is in­dult, ami­kor a vének ta­ná­csát kérte ki. A baj azzal kez­dő­dött, hogy a két vagy több ta­nács kö­zött nem tu­dott kü­lönb­sé­get tenni, jól vá­lasz­ta­ni.