Igehely: Jób 38:39-39:20; Kulcsige: 1Móz 1:25 „Megalkotta Isten a különféle fajta földi állatokat, a különféle fajta barmokat, meg a föld mindenféle csúszómászóját. És látta Isten, hogy ez jó.”
Jó kérdésekkel jó beszélgetést lehet kezdeményezni. De vannak olyan kérdések, amelyektől még a lélegzetünk is eláll. Ilyen lélegzetelállító kérdések sokasága zúdul Jób fejére barátaitól, de főleg az Úrtól - Jób pedig csak némán hallgat.
Igehely: Péld 8:12, 22-31; Igehely: Péld 8:23 „Az ősidőkben formált engem, kezdetben, a föld keletkezése előtt.”
Igeszakaszunkban a bölcsességről van szó. De mi lehet az igazi bölcsesség? Az a dolog, amire szükségem van ahhoz, hogy jó döntést hozzak, vagy talán egy fogalom, amivel soha nem fogok megbarátkozni? Bár szeretném, ha tanácstalanságomban néha rám találna...
Igehely: Zsolt 34:1–11 Kulcsige: Zsolt 34:2 „Áldom az Urat mindenkor, állandóan őt dicséri szám.”
Sokszor úgy érezzük, megszégyenítenek bennünket Dávid zsoltárai. Egy másik szövetségben élt, istenismeretre is kevesebb lehetett, mint nekünk, mégis annyira túlcsordul belőle a hálaadás és az Isten dicsérete, hogy az mindenképp példa számunkra.
Igehely: Zsolt 118:5–21; Kulcsige: Zsolt 118:19 „Nyissátok ki előttem az igazság kapuit! Bemegyek, és hálát adok az Úrnak!”
Évekkel ezelőtt megkeresett egy volt osztálytársam, hogy beszélni szeretne velem. Elmondta, hogy meghalt az édesanyja daganatos betegségben, neki tönkrement a házassága, és ráadásként az ő szervezetében is diagnosztizálták a rákot. Nagyon megsajnáltam, majd később ennek a zsoltárnak a 17.
Igehely: Zsolt 107:1–3, 31–43 Kulcsige: Zsolt 107:43 „Aki bölcs, jegyezze meg ezeket, és értse meg az Úr kegyelmes tetteit!”
Ennek a zsoltárnak a legtöbb versében ott van a felhívás a hálaadásra. Mikor hálát adunk, olyankor elismerjük, hogy van Valaki, akinek hatalma volt, van és lesz arra, hogy velünk jót cselekedjen vagy jó adományokat és tökéletes ajándékokat adjon. Bölcs dolog ezt elismerni.
Igehely: Zsolt 40:1–11,17–18 Kulcsige: Zsolt 40:4 „Új éneket adott a számba, Istenünknek dicséretét. Sokan látják ezt, félik az Urat, és bíznak benne.”
Nagyszerű dolog, amikor megtörténik az a csoda, hogy a kiáltó, segélykérő ajak új énekre nyílik meg. Mi történt a kétféle hang megszólalása között? „Kiemelt a pusztulás verméből, a sárból és az iszapból. Sziklára állította lábamat, biztossá tette lépteimet” (3.v.).
Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”
„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.