Kulcsige: Kol 3:5 „Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami földi: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a szenvedélyt, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami bálványimádás.”
Egy olyan küzdelemre kapunk felszólítást melyhez egyszer készség kell és csak aztán képesség.
Kulcsige: Zsolt 16:4 „Sok fájdalmuk lesz azoknak, akik máshoz csatlakoznak. Nem mutatok be nekik vérrel kevert italáldozatot, még nevüket sem veszem ajkamra.”
Amíg nyomúságban vagy, addig nem találtad meg Isten által kijelölt helyedet. Akik Jézust követik, azoknak ígéretük van arra, hogy terhes igájukat leveszi és nyugalmukat biztosítja. Ez nem csak sírig tartó kényelmet jelent.
Kulcsige: Hós 11:2 „Minél jobban hívtam őket, annál jobban távolodtak tőlem: a Baaloknak áldoztak, és a bálványoknak tömjéneztek.”
Meghívók sokaságával vagyunk „körültapétázva”. Hány meghívásnak kellene eleget tenni, van akit nem lehet visszautasítani… Hova fér bele ebbe a zsúfolt programba Isten akarata?
Kulcsige: Bír 10:14 „Menjetek, és kiáltsatok segítségért azokhoz az istenekhez, akiket választottatok, szabadítsanak meg benneteket azok a szükség idején!”
Aki meg tudja magát alázni annak Isten kész segíteni!
Kulcsige: Zsolt 106:20-21 „Fölcserélték dicsőséges Istenüket növényevő bika képmásával. Megfeledkeztek szabadító Istenükről, aki hatalmas dolgokat vitt véghez Egyiptomban.”
A sátánnak az a célja, hogy beolvasszon a világba. Nem a vallásos szertartások sokasága zavarja, hanem Isten imádása. És ezzel az élettelen vallásos kerettel hányan megelégszenek, sőt dicsekszenek?!
Kulcsige: Jón 2:9 „Akik hitvány bálványokhoz ragaszkodnak, azok elhagyják jótevőjüket.”
Válassz! Mindenkinek meg kell hoznia saját döntését: kész-e Krisztust szolgálni, vagy hagyja továbbmenni. Mindazt bálványnak kell nevezni, amire kész vagy Jézust lecserélni. A bálványokra (emberek, tárgyak, vágyak) áldozni kell.
Igehely: Fil 3:1; 4:4 „Egyébként pedig, testvéreim, örüljetek az Úrban! Hogy ugyanazt írjam nektek, az engem nem fáraszt, titeket viszont megerősít. Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek!”
Pál apostol a börtönből írja levelét, elhagyatottan, nehéz körülmények között. Természetes lenne, ha azt kérné a testvérektől: imádkozzanak, hogy kiszabaduljon onnan, mert akkor akadálytalanul végezhetné tovább Isten szolgálatát. De nem ezt teszi, hanem örömre hívja a testvéreket. Egészen biztos, hogy nem olyasmiről beszél, ami benne nincs meg. Áldásokkal teli életben könnyű bizonyságot tenni az Úr jóságáról és öröméről. De a nehéz körülmények közötti öröm teszi igazán hitelessé a keresztyén életet.