Igehely: 1Kor 15:12–20 Kulcsige: 1Kor 15: 20 „Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje.”
Az ókori templom szerkezete úgy nézett ki, hogy az épület középső részén volt két fő oszlop, melyek az épület tetejét tartották. Ilyen templomban tudta Sámson is a filiszteusokra borítani az épületet úgy, hogy a két oszlopot kidöntötte.
Igehely: 1Kor 9:24–27 Kulcsige: 1Kor 9:25 „Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartóztató: azok azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant.”
Megfogalmaztad már valamikor, hogy mi az életed célja? Nem mindig könnyű ezt kifejezni, pedig legtöbb embernek vannak céljai, legfeljebb még nem határozta meg ezeket.
Igehely: 2Kor 6:14–7:1 Kulcsige: 2Kor 7:1 „Mivel tehát ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, és Isten félelmében tegyük teljessé megszentelődésünket!”
Sajnos, olyan világban élünk, és olyan időket értünk meg, amikor mind jobban összemosódnak a határok a világosság és a sötétség között, igazság és gonoszság között.
Igehely: Ézs 42:5–9 Kulcsige: Ézs 42:8 „Én vagyok az Úr, ez a nevem, nem adom dicsőségemet másnak, sem dicséretemet a bálványoknak.”
A próféta ebben az igeszakaszban Istenünk csodálatos teremtő hatalmáról ír, valamint szolgájának szabadító és helyreállító munkájáról.
Igehely: Gal 3:1–7 Kulcsige: Gal 3:5 „Tehát az, aki a Lelket adja nektek, és hatalmas erőkkel munkálkodik közöttetek, vajon a törvény cselekedetei vagy a hit igéjének hallása által teszi-e ezt?”
Galácia gyülekezeteinek testvérisége jól indult el a hitélet útján. Pál apostoltól hallották a tiszta igét a megfeszített és feltámadt Jézus Krisztusról.
Igehely: Róm 6:19–23 Kulcsige: Róm 6:2 „Szó sincs róla! Akik meghaltunk a bűnnek, hogyan élhetnénk még benne?”
A ma reggeli igeversek figyelmünket az Isten üdvözítő kegyelmére terelik. Isten kegyelmét láthatjuk és érezhetjük abban, hogy megszabadított bennünket a tisztátalanság és törvénytelenség szolgálatából, és elhívott az imádság és a szentség szolgálatára. Ez nem tőlünk van.
Igehely: 2Pt 1:15-18 Kulcsige: 2Pt 1:16 „Mert nem kitalált meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és megjelenését, hanem úgy, hogy szemtanúi voltunk isteni fenségének.”
Amikor Péter és János a feltámadás reggelén az asszonyok híresztelésére a sírhoz futottok, még nem tudtak hinni. Amikor azonban beléptek a sírboltba és megnézték a helyet, ahol korábban Jézus teste feküdt, elszállt minden kételyük. Mi győzte meg őket? A leplek és az összegöngyölített fejkendő, ami még mindig a fej formáját őrizte. Jézus testét nem vihette el senki. Ha pedig nem külső beavatkozással tűnt el a test, akkor ő valóban feltámadt. János tehát látott, és hitt (Jn 20:8). Lukács a szemtanúkat kereste fel, és körültekintő pontossággal írta meg műveit (Lk 1:2-3, ApCsel 1:1).