– Mt 5:7
Amit szeretnénk Atyánktól kapni, azt kell embertársaink számára nyújtani! Az irgalmasság befektetést jelent. Lehet: idő, erő, és akár pénzigényes. Aki irgalmas, az nem költségvetést készít, hanem segítő jobbot nyújt. Nem a kényszer, hanem mindig a szeretet mozgatja.
– Mt 5:6
A tisztaságot csak megismerni, vagy birtokolni is szeretnéd? Néha igen magas az ára. Van, aki bevállalja (Lk 19 r.) és van, aki túl drágának tartja (Mt 19 r.) A szentségbe történő belépésnek megvan az ára: szakítani a világgal, szembe menni saját vágyainkkal.
– Mt 5:5
Akkor is maradjunk szelídek, ha nem értjük azokat a körülményeket, amelyekbe Atyánk beleenged. Kérdezzük Őt alázattal, és nem csak válaszhoz jutunk, hanem jutalmat is kapunk.
– Mt 5:3
Vagyonát az gyarapítja, aki a lelki életet kívánja!
– Mt 5:1-12
Körülményeinknek, amiben élünk, megvan az oka és meglesz a gyümölcse. Fel kell mérnünk, hogy állapotunk Isten rajtunk lévő ítélete, vagy szolgálatunk része-e. Jézus azokat nevezi boldognak, akiket miatta bántalmaznak.
– Kol 3:1-4
Akarjuk-e a sírig látó szemüveget mennybe látó távcsőre cserélni? Lássunk túl a halál kerítésén!
Igehely: ApCsel 17:10–15 Kulcsige: ApCsel 17:11 „Ezek nemesebb lelkűek voltak, mint a thesszalonikaiak, teljes készséggel fogadták az igét, és napról napra kutatták az Írásokat, hogy igaz-e, amit Pál mond.”
Ebben az esetben Isten a testvéreket használta fel arra, hogy kijelöljék Pál apostolék következő missziós megállóját. Nagyon alkalmas, jó helyre vitték őket. Volt ott működő zsinagóga és sok Istent kereső ember. Ez a macedóniai város békésen és érdeklődéssel fogadta a Krisztusról szóló örömhírt. Ez még az ottani zsidókra is igaz volt.