– Mk 9:9-13
A tanítványok rémülten, ugyanakkor csodálattal élvezték a mennyei élményt. Péter „Jól érezzük itt magunkat…” mondása ijedségből fakadt, mivel nem tudta, mit mondjon. A hegy lábánál ördögöktől megkötözött emberek várták a tanítványok segítségét.
– Mk 9:1-8
Óriási élmény lehetett Péter, János és Jakab részére, amikor Jézus maga mellé vette őket és felvitte a Tábor hegyére, hogy felfedje mennyei voltát.
– Mk 8:34-38
Ma reggel Jézus közel hív bennünket magához, mivel olyan dologról beszél, amit mindazoknak tudniuk kell, akik meg akarják menteni életüket.
– Mk 8:31-33
Gyönyörködöm abban a bölcsességben, ahogy Jézus mindent a maga idejében tesz és mond. Miután a tanítványok meggyőződtek arról, hogy Ő a Krisztus, a megígért Messiás, szabadító, Jézus elérkezettnek látja az időt, hogy tanítványait az Ő szenvedéseire is felkészítse.
– Mk 8:27-30
Jézus földi szolgálata során különböző helyeken vitte végbe csodáit. Volt, ahol csodálták, amíg másutt elutasították. Fülöp Cézáreája akkor a császár kultusz legnagyobb fellegvára volt. Vajon miért itt tette fel Jézus nekik e két kérdést?
– Mk 8:22-26
Jézusnak e gyógyítását csak Márk jegyzi fel, ahol egy vakot barátai Jézushoz hoztak, azzal a kívánsággal, hogy érintse meg őt. Hitték, hogy Jézus érintése visszaadja annak szeme világát. Ezután Jézus kézen fogta és kivezette a falun kívül.
Igehely: Mt 18:23–31 Kulcsige: Mt 18:29 „Szolgatársa ekkor leborult előtte, és így kérlelte: «Légy türelemmel irántam, és megadom majd neked.»”
Az Úr Jézus példázatában szereplő 10 000 talentummal adós szolga türelmet kért, és megbocsátást kapott. Ő viszont a száz dénárral adós szolgatársát számonkérte, és nem tudott rajta könyörülni. A legszomorúbb ebben a példázatban, hogy nem mérte fel, és nem értette meg ez az első szolga, hogy mit jelent a kegyelem. Ha megértette volna, milyen nagy kegyelmet kapott, ő is könyörületes tudott volna lenni szolgatársához. Így eljátszotta a neki ígért kegyelmet, és végül bűnhődnie kellett (Mt 18:34).