Mindennapi áhítatok

2025. január 2., csütörtök

Igehely: Mk 1:4–5 „Megjelent Keresztelő János a pusztában, és hirdette a megtérés keresztségét a bűnök bocsánatára. Akkor kiment hozzá Júdea egész vidéke és a jeruzsálemiek is mind, és amikor megvallották bűneiket, megkeresztelte őket a Jordán folyóban.”

János, aki előkészíti az utat az Úr Jézus Krisztusnak, végzi a rá bízott munkát. Megtérésre hív, és a döntéseket a bemerítéssel meg is pecsételi. Azok az emberek, akik odamentek, és szívből megvallották a bűneiket, egyfajta ígéretet is tettek az Istennek.

2025. január 1., szerda

Igehely: Mk 1:1–3 „Jézus Krisztus, az Isten Fia evangéliumának kezdete. Amint meg van írva Ézsaiás próféta könyvében: «Íme, elküldöm előtted követemet, aki elkészíti utadat; kiáltó szava hangzik a pusztában: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit!»”

Amikor a teremtésről olvasunk, már akkor is fellelhető Krisztus az igékben: „Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá” (1Móz 1:26). A Fiú is részt vesz a teremtésben: „minden általa és reá nézve teremtetett” (Kol 1:16).

2024. december 31., kedd

Igehely: Zsolt 65:1–14; Kulcsige: Zsolt 65:12 „Megkoronázod az évet javaiddal, és nyomaidon bőség fakad.”

Az év küszöbén állva, olvasva ezt a zsoltárt, ahogy visszatekintünk az elmúlt évre, igazat kell adnunk a zsoltárírónak. A hálaadás és áldás a bűnök bocsánatával kezdődik. Van szabadítónk, aki nemcsak megszabadít, aztán magunkra hagy, hanem uralkodik és irányt mutat.

2024. december 30., hétfő

Igehely: 2Sám 14:18–24; Kulcsige: 2Sám 14:22 „Ekkor Jóáb arcával a földet érintve leborult, és áldotta a királyt. Azután ezt mondta Jóáb: Ma tudta meg szolgád, uram, királyom, hogy jóindulattal vagy hozzám, mert teljesítetted, ó király, szolgád kérését.”

A történetünkben Joáb próbálja megenyhíteni Dávid szívét, aki megharagudott fiára, Absolonra, mivel megölte testvérét, Amnónt. Joáb ravasz csellel próbálja megnyerni a király jóakaratát. Úgy néz ki, ő is azon az elven volt, mint Pál apostol: az alkalmat áron is meg kell vásárolni.

2024. december 29., vasárnap

Igehely: Lk 12:35–40; Igehely: Lk 12:37 „Boldogok azok a szolgák, akiket az úr, amikor megérkezik, virrasztva talál. Bizony, mondom néktek, hogy felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, odamegy, és felszolgál nekik.”

A keleti kultúrában, Lukács idejében az embereknek nem volt órájuk, így a pontosság ismeretlen fogalom volt náluk. Amikor a ház ura el volt utazva, a szolgák várták a visszajövetelét.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Thessz 2:1–6,13 Kulcsige: 1Thessz 2:13 „Ezért mi is szüntelenül hálát adunk Istennek, hogy amikor hallgattátok Isten általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban az, és annak ereje munkálkodik is bennetek, akik hisztek.”

Már Pál apostol idejében is sok igehirdető jött helytelen szándékkal és céllal. Pál világossá teszi, hogy sokkal fontosabb az ember jelleme, mint a mondandója. Pál élete hiteles volt, sok bántalmazást szenvedett, sőt életét is kockáztatta az ige tiszta hirdetéséért.