Igehely: Mk 7:10–13; Kulcsige: Mk 7:10 „Mert Mózes ezt mondta: «Tiszteld apádat és anyádat”, és ezt: „Aki gyalázza apját vagy anyját, halállal bűnhődjék.»”
Vannak olyan szülők, akiket nehéz tisztelni. A buta ember okos gyermeke számára, akit nem támogattak a tanulásban, és egyedül ért el mindent, nagy kísértés lehet, hogy gúnyolja, mások előtt lejárassa apját.
Igehely: Zsolt 103:13–18; Kulcsige: Zsolt 103:17 „De az Úr szeretete mindörökké az istenfélőkkel van, és igazsága még az unokáikkal is.”
A legkorábbi felmenőm, akiről tudok, 1721-ben települt be Magyarországra egy evangélikus közösséggel együtt, és a közösség vezetőjének, lelkipásztorának a lányát vette feleségül.
Igehely: Zsid 12:4–11; Kulcsige: Zsid 12:11 „Az első pillanatban ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa.”
Jézus úgy mutatta be a mennyei Atyával megélt kapcsolatát, hogy az mindannyiunk számára elérhető és valóságos lehet. Úgy mutatta be az Örökkévaló szeretetét, mint egy törődő édesapa kedvességét.
Igehely: 1Kir 12:6–16; Kulcsige: 1Kir 12:8 „De ő nem fogadta meg a tanácsot, amelyet a vének adtak neki, hanem tanácskozott az ifjakkal is, akik vele együtt nőttek fel, és az ő idejében álltak szolgálatba.”
Isten választott népe sohasem alkotott egységes királyságot. Dávid és Salamon birodalma Júda, Jeruzsálem és Észak-Izráel királyságaiból állt, akik egy rövid időre közös királyt választottak. Dávid családjának dinasztikus öröklését csak Jeruzsálem és Júda ismerte el.
Igehely: Kol 3:12–15; Kulcsige: Kol 3:13)
Ha hosszú ideig együtt élsz valakivel, az először apróságnak tűnő, furcsa, idegen szokások könnyen zavaró, idegesítő tényezővé válhatnak, amik pillanatok alatt tönkretehetik a napunkat.
Igehely: Péld 30:10–17; Kulcsige: Péld 30:11 „Micsoda népség az, amely átkozza apját, és anyját nem áldja!”
Ágúr őszinte alázattal kereste Isten igazságát és útmutatását. Bölcsességének alapja, hogy az Örökkévaló kijelentései alapján érdemes élni a földi életet, és ahhoz sem hozzátenni, sem elvenni nem szabad (5–6.v.).
Igehely: 1Thessz 2:1–6,13 Kulcsige: 1Thessz 2:13 „Ezért mi is szüntelenül hálát adunk Istennek, hogy amikor hallgattátok Isten általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban az, és annak ereje munkálkodik is bennetek, akik hisztek.”
Már Pál apostol idejében is sok igehirdető jött helytelen szándékkal és céllal. Pál világossá teszi, hogy sokkal fontosabb az ember jelleme, mint a mondandója. Pál élete hiteles volt, sok bántalmazást szenvedett, sőt életét is kockáztatta az ige tiszta hirdetéséért.