Mindennapi áhítatok

2024. március 15., péntek

Igehely: Mt 13:44–50; Kulcsige: Mt 13:44 „Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet az ember, miután megtalált, elrejt, majd örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet.”

Újabb példázat a mennyek országáról. Szántóföldhöz van hasonlítva, amelyben egy nagyértékű kincs van elrejtve. Ezt megtalálja egy ember, felméri annak értékét, és ő is elrejti azt, majd feláldozva mindenét, amije van, megvásárolja azt a földet.

2024. március 14., csütörtök

Igehely: Mt 13:31–35; Kulcsige: Mt 13:31 „Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet vesz az ember, és elvet a szántóföldjébe.”

Az Úr Jézus két újabb példázatát olvassuk a 13. részben. Első a mustármag példázata. A mennyek országa hasonló a mustármaghoz. Ebből a kicsi magból akkora fa lesz, hogy a madarak is fészket rakhatnak az ágai között.

2024. március 11., hétfő

Igehely: Mt 13:10–17; Kulcsige: Mt 13:11 „Ő így válaszolt: Mert nektek megadatott, hogy ismerjétek a mennyek országának titkait, azoknak pedig nem adatott meg.”

A magvető példázata kíváncsivá tette a tanítványokat, és megkérdezték: „Miért beszélsz nekik példázatokban?” (10.v.). Ő így válaszolt: „Mert nektek megadatott, hogy megértsétek a mennyek országának titkait, de azoknak nem adatott meg” (11.v.).

2024. március 10., vasárnap

Igehely: Mt 13:1–9; Kulcsige: Mt 13:3 „Azután elmondott nekik sok mindent példázatokban: Íme, kiment a magvető vetni.”

Miután Jézus elmondja, hogy kik az ő rokonai, kimegy a házból, és leül a tenger partján. Beszédét nem a napi hírekkel kezdte, pedig lett volna elég ember, aki meghallgassa, mert nagy sokaság gyűlt össze körülötte. Fontosabbnak látta, hogy példázatokkal tanítsa őket.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: ApCsel 16:35–40 Kulcsige: ApCsel 16:36 „Az elöljárók azt a parancsot küldték, hogy bocsássalak szabadon titeket: most tehát távozzatok, menjetek el békességgel!”

A Filippiben végzett missziómunka miatt Pál és Szilász igazságtalanul szenvedett, és börtönbe kerültek. Közben a börtönőr megtért, és háznépével, akik hittek, be is merítkeztek még azon az éjszakán. A város elöljárói másnap megüzenték a börtönőrnek a törvényszolgákon keresztül, hogy bocsássa szabadon az apostolokat. De mivel nyilvánosan megverték, és börtönbe zárták őket ítélet nélkül, pedig római polgárok voltak, ezt Pál és Szilász nem hagyta annyiban. Azt kérték, hogy jöjjenek el az elöljárók, és maguk vezessék ki őket, ne titokban bocsássák el, mint valami gonosztevőket.