Mindennapi áhítatok

2024. július 2., kedd

Igehely: Mt 24:4–13; Kulcsige: Mt 24:9 „Akkor átadnak titeket kínvallatásra, megölnek benneteket, és gyűlöl titeket minden nép az én nevemért.”

Arra a kérdésre, hogy mikor jön el a világvége, Jézus válasza nem nevez meg egy időpontot. Inkább az azt megelőző eseményekről beszél. A 9. versben mindnyájukat megdöbbentő jövendölést kell hallaniuk. És ez nem egy távoli időszakra utal.

2024. július 1., hétfő

Igehely: Mt 5:10–12; Kulcsige: Mt 5:10 „Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa.”

Nincs olyan ember, aki ne szeretne boldog lenni. Jézus látja az őt követő sokaság szívének vágyát, reménységét, boldogság utáni éhezését, s ott a hegyen elmondja, kik is a boldogok. Talán megdöbbenéssel és értetlenséggel fogadják ezt a különleges értelmezését a boldogságnak.

2024. június 30., vasárnap

Igehely: Ef 4:1–16; Kulcsige: Ef 4:1 „Kérlek tehát titeket én, aki fogoly vagyok az Úrért: éljetek ahhoz az elhívatáshoz méltón, amellyel elhívattatok.”

Vértanú az a személy, aki vallásáért vagy valamilyen más eszméért erőszakos halállal hal meg. A keresztyén vértanúk napján azokra a mártírokra gondolunk, akik életüket adták a Krisztusba vetett hitükért.

2024. június 29., szombat

Igehely: 1Jn 2:7–11; Kulcsige: 1Jn 2:10 „Aki szereti a testvérét, az a világosságban marad, és nincs benne semmi megbotránkoztató.”

Világosságban járni azt jelenti: szeretetben járni! Minél nagyobb a szellemi-lelki sötétség és vakság, ez annál inkább ellehetetlenül. Ezt az Úr Jézus így fogalmazta meg: „Mivel pedig megsokasodik a gonoszság, a szeretet sokakban meghidegül” (Mt 24:12).

2024. június 28., péntek

Igehely: 1Tim 3:1–5; Kulcsige: 1Tim 3:5 „Mert ha valaki a maga háza népét nem tudja vezetni, hogyan fog gondot viselni Isten egyházára?”

Pál apostol itt a gyülekezet vezetője, a püspök – pl. lelkipásztor – személyével kapcsolatos feltételeket sorolja fel: „szükséges tehát…” (2.v.). A keresztyén élet általános közerkölcsének listája ez, amely minden hívőtől elvárható.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Jn 20:24–29 Kulcsige: Jn 20:25 „A többi tanítvány így szólt hozzá: Láttuk az Urat. Ő azonban ezt mondta nekik: Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem.”

A feltámadást racionálisan bizonyítani, és ez alapján hitelesnek elfogadni ma sem lenne könnyű feladat. Tamásnak is volt oka a hitetlenségre, de volt oka reménykedni is Jézus feltámadásának bizonyosságában. Hiszen Jézus maga is több alkalommal tett utalást halálára és azt követő feltámadására. Bizonyíték lehetett az üres sír, amit maga is megnézhetett volna, hiszen napok álltak rendelkezésére. A tanítványok tanúságtétele is meggyőzhette volna, hiszen évekig voltak társak, láthatta életüket, jól ismerte őket.