Igehely: Mt 5:11–12; Kulcsige: Mt 5:11 „Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok.”
A statisztikák szerint világunkban nagyon súlyos keresztyénüldözés folyik. Miközben a szabadság és a jogok hangoztatva vannak egyfelől, másfelől a keresztyén értékek sárba vannak taposva.
Igehely: Mt 5:1–10; Kulcsige: Mt 5:6 „Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.”
Jártál már úgy (talán épp az elmúlt hetekben), hogy egy ínyencfalat vagy sütemény megkóstolása után alig vártad, hogy többet ehess belőle? Valami hasonlót érez az az ember, aki megízleli, milyen Isten országa – és itt nincs megcsömörlés!
Igehely: Mt 4:12–25; Kulcsige: Mt 4:16 „A nép, amely sötétségben él, nagy világosságot lát, és akik a halál árnyékának földjén élnek, azoknak világosság támad.”
Bemerítő János bebörtönzése után előlépett a Szabadító, és János prédikációjához hasonlóan ő is megtérést hirdetett (17.v.). Nem a vallási központban, Jeruzsálemben kezdte el munkásságát, hanem a déliek által megvetett északon, a „pogányok Galileája” vidékén, ahol sok nép keveredett össze.
Igehely: Mt 4:1–11; Kulcsige: Mt 4:4 „Ő így válaszolt: Meg van írva: «Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.»”
Jézus számára egy magasztos lelki élmény (bemerítkezése) után egy próbatétel következett (megkísértése). A lelki emelkedőket általában többre tartjuk, mint a próbatételek idejét, pedig az utóbbiakban edződünk meg.
Igehely: Mt 3:13–17; Kulcsige: Mt 3:17 „És íme, hang hallatszott a mennyből: Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.”
Két esetről olvasunk, amikor János vonakodott elvégezni a bemerítést: amikor a megtéretlen farizeusok és szadduceusok jöttek hozzá, illetve amikor maga Jézus jelent meg. Ahogy D.A.
Igehely: Mt 3:7–12; Kulcsige: Mt 3:10 „A fejsze már a fák gyökerén van: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik, és tűzre vettetik.”
Bemerítő János megtérésre szólított fel, mert a mennyek országa (2.v.) és az isteni ítélet (10.v.) elközelített. A történetben észrevehetjük, hogy a vallási vezetők reakciója önámításról tanúskodott. Csapdájukba mi is belekerülhetünk, ha nem vigyázunk!
Igehely: 5Móz 1:29–38 Kulcsige: 5Móz 1:36 „Csak Káléb, Jefunne fia fogja meglátni azt, neki és fiainak adom azt a földet, amelyet bejárt, mert ő hűségesen követte az Urat.”
Józsué és Káléb a hit emberei voltak. A próbákban megerősödött a hitük, mert bíztak Isten ígéretében. A nép miért hátrált meg? Valószínűleg azért, mert a láthatókra néztek és megijedtek. Mózesről azonban azt olvassuk: „Hit által hagyta el Egyiptomot, nem félt a király haragjától, hanem kitartott, mint aki látja a láthatatlant” (Zsid 11:27). Az, hogy ő nem ment be a földi Kánaánba, részben a nép számlájára írható: „Rám is megharagudott az Úr miattatok, és azt mondta: Te sem mégy be oda” (5Móz 1:37). Láthatjuk, hogy a hit, a bizalom és a hűség mellett fontos az engedelmesség is.