2017. március 7., kedd

DÉLELŐTT | 
Félúton

– Mk 12:28-34

Vannak olyan emberek, akik a mások kárából tanulnak, de nem eleget. Ebben az igeszakaszban találunk egy írástudót, aki hallotta a szadduceusok és az Úr Jézus közötti hitvitát. Egyetértett azzal, ahogy az Úr Jézus pontra tette a tévelygő szadduceusokat. Lehet, örült is ennek, de aztán őrá került a sor. Erre nem gondolt a beszélgetés elején. Érdeklődő embernek tűnt, Jézustól akarta megtudni, melyik a legfontosabb parancsolat. Az Úr Jézus az egész törvényt két mondatban foglalta össze: „Szeresd Istent!” és „Szeresd felebarátodat!” Az írástudó helyeselte az Úr Jézus válaszát. Az Úr megállapította, hogy az Írás helyes értelmezése eljuttatta az írástudót egész közel az Isten országához. Nem mindegy azonban Isten országához „közel lenni” vagy már „benne lenni”! Az írástudó előtt ott volt maga az Ajtó (Ján 10:9), és egyszerűen beléphetett volna Isten országába. Az, hogy más kérdést nem tett fel az Úr Jézusnak, arra utal, hogy nem lépett be az ajtón Isten országába, megállt félúton.
Te már bent vagy Isten országában, vagy csak a közelében tartózkodsz?

Bálint Pál

DÉLUTÁN | 

Saul és Dávid

– 1Sám 24

Saulnak már nem volt élő kapcsolata Istennel. Odáig süllyedt, hogy Dávid életére tört. Rosszal fizetett a jóért. A barlangban találkozott üldöző és üldözött, Saul és Dávid. Saul kiszolgáltatott helyzetbe került, élete a Dávid kezében volt. Dávidnak, aki sok csatát megnyert, most önmagát kellett legyőznie. Ha megöli Sault, olyanná válik, mint ő. Végül önmagát legyőzve, megkegyelmezett Saulnak, jóval fizetve a rosszért.
Legnagyobb hős az, aki képes legyőzni önmagát. Ha erre mi is képesek lennénk, sok felesleges testvérharctól mentesülnének gyülekezeteink. Éber lelkiismerettel rendelkező emberben mindig két hang szólal meg. Saul arra hallgatott, amelyik azt súgta: légy büszke, ha győztél; éreztesd, hogy tied a hatalom; hibáztass másokat, ha vétkeztél; öld meg, aki jobb nálad. Dávid egy másik hangra hallgat: bízz Istenben a próbák közt is; adj hálát a győzelemért. Jóval győzd meg a gonoszt; légy irgalmas; győzd le önmagad; ismerd be, ha vétkeztél. Te melyikre hallgatsz?

Király Antal

 Napi áhítat

Igehely: 2Kir 18:1-8 Kulcsige: 2Kir 18:5-6 „Bízott az Úrban, Izráel Istenében; nem volt hozzá fogható senki Júda királyai között, sem előtte, sem utána. Ragaszkodott az Úrhoz, nem tért el tőle, hanem megtartotta parancsolatait, amelyeket az Úr adott Mózesnek. “

Minő szép és ked­ves dolog, mikor egy fi­a­tal azzal tűnik ki, hogy Is­ten­hez ra­gasz­ko­dik. Nem a ki vagy fel­tű­nés vé­gett, hanem meg­győ­ző­dés­ből, el­kö­te­le­zett­ség­ből. A meg­győ­ző­dés nem di­va­tos, nyi­tott­ság ürü­gyén fe­lü­le­tes­ség­re nevel a világ, le­gye­nek a fi­a­ta­lok olya­nok, akik min­den­fé­le ta­ní­tás sze­lé­ben ide-oda há­nyód­nak és sod­ród­nak az em­be­rek csa­lá­sá­tól, tév­út­ra csá­bí­tó ra­vasz­sá­gá­tól (Ef 4:14). Nem is be­szél­ve az el­kö­te­le­zett­ség­ről, nem­hogy Is­ten­hez, de sem­mi­hez sem. Azzal ámít­va, hogy a gyö­kér­te­len­ség a sza­bad­ság, ör­dög­sze­kér­ként sü­ví­te­nek az éle­ten végig.