2023. szeptember 27., szerda

DÉLELŐTT | 
Isten megrázza a világmindenséget

Igehely: Zsid 12:25-29; Kulcsige: Zsid 12:27 „A „még egyszer” pedig azok megváltozását jelenti, amelyek mint teremtett dolgok megrendülhetnek, hogy megmaradjanak a rendíthetetlenek.”

A fejlett nyugati társadalom egy kényelmes világot teremtett, amihez egyre inkább hozzászokunk. Ennek egyik következménye (vagy éppen tudatos alakítása?) a jóságos Isten képe, aki mindenkit szeret és elfogad. Az ige itt másfajta képet mutat Istenről: a mi Istenünk megemésztő tűz.
Ő nem ígérte, hogy mindvégig kesztyűs kézzel fog bánni az általa teremtett világgal. A végidőkről sem fényes képet, hanem ijesztő leírást ad a Biblia. A levél írója párhuzamot von az ó és az új szövetség között, s ennek a párhuzamnak egyik eleme a sínai-hegyi megrendítő esemény, amely bármennyire rémítő volt is, valószínűleg csak a Sínai-hegyre és közvetlen környezetére korlátozódott. Ezzel szemben a végső „megrázás” a teljes földre és a kozmoszra (egek) is kiterjed. Nincs előle menekvés, nincs ellene földi biztosítás, csak mennyei: ha megnyertük a mozdíthatatlan országot, az megmarad.
Hálás vagy-e ezért a rendíthetetlen országért, vagy inkább a földi veszteségeidet siratod? Kimutatod-e ezt azzal, hogy szolgálsz Istennek?

Szekrényes József

DÉLUTÁN | 

Igeolvasás a böjt napján

Igehely: Jer 36:1-8; Kulcsige: Jer 36:6 „Azért menj el te, és az Úr házában a böjt napján olvasd fel a nép előtt a tekercset, amelyre diktálásom után leírtad az Úr igéjét. Olvasd fel azok előtt a júdaiak előtt is, akik a városaikból érkeztek!”

Micsoda visszás helyzet! Egyrészt a vallásos élet megy a maga útján, nincs arra panasz, hogy a nép ne látogatná az Úr házát, sőt, általános böjtöt is tartanak, és nemcsak Jeruzsálemből, hanem Júda városaiból is eljön a nép. Másrészt az a próféta, aki által az Úr szól, nem teheti be a lábát a templomba. Keresik az Urat a templomban, még böjtölnek is, de az Úr nincs ott. Aki bujdosásban él, az kapja a kijelentést.
A templomba járás, de még a böjt sem garantálja az Istennel való találkozást. Jeremiás szorult helyzete ellenére talál megoldást, hogy eljuttassa az Úr üzenetét a néphez. Hiszen ez az ő elhivatása. Istenhez hasonlóan ő sem mond le arról a népről, amely elfordult tőle. Hisz az ige erejében, és mindenképpen el akarja juttatni azt a lehető legnagyobb hallgatósághoz. Végül egy engedelmes szolga közvetítésével mindez sikerül. Az Úr aktuális, nem simogató, de igaz üzenete hangzik a templomban, a böjt napján. Még egy lehetőség a megtérésre.
Te hogyan hallgatod az Úr igéjét az Ő házában? Csak akkor hallod meg, ha kedvedre való? Meg tudod érteni, hogy ha ítéletet is hallasz belőle, az azért van, mert Isten szeret téged, és a megtérésedet akarja?

Szekrényes József

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
1 + 2 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 20:31–37 Kulcsige: 2Krón 20:31–32 „Így uralkodott Jósáfát Júdában. Harmincöt éves volt, amikor király lett, és huszonöt évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Azúbá volt, Silhí leánya. Apjának, Ászának az útján járt, nem tért le róla. Azt tette, amit helyesnek lát az Úr.”

Jó ne­ve­lés­ben ré­sze­sült. Szü­lei a nemes dol­gok­ra ne­vel­ték, és ez sokat szá­mít. Egy sötét, bűnös vi­lág­ban fon­tos az a fény, amit elénk tar­ta­nak azért, hogy bol­do­gul­junk. Ér­té­kel­jük ezt!

Hosszan ural­ko­dott. 25 év – egy ne­gyed­szá­zad. Sok min­dent vég­hez­vi­he­tett. El­kez­dett va­la­mit, és volt ideje meg­fi­gyel­ni a kö­vet­kez­mé­nye­ket. Hosszú­tá­von kell nézni az éle­tet: a föl­dit az örök­ké­va­ló­ság szem­pont­já­ból.